adozona.hu
663/2010. (XI. 17.) OVB határozat
663/2010. (XI. 17.) OVB határozat
országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve hitelesítésének megtagadásáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országos Választási Bizottság - 2010. november 15-én megtartott ülésén - a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. Szabadkai Tamás (7000 Sárbogárd, Mátyás király u. 1/A.) által a Magyar Szocialista Párt képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A...
A határozat ellen - a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül - az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-795-0143).
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az állampolgárok magánnyugdíjpénztári tagdíjait kizárólag az általuk kiválasztott magánnyugdíjpénztár kezelheti?"
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre "igen"-nel vagy "nem"-mel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés - az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint - el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen milyen jogalkotásra köteles.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel az megtévesztő a választópolgárok számára. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés azt a téves látszatot kelti, mintha a különböző magánnyugdíjpénztárak részére befizetett tagdíjakat jelenleg nem a pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár kezelné. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mny. tv.) hatályos rendelkezései szerint azonban a befizetett tagdíjakat kizárólag az a magánnyugdíjpénztár kezeli, amellyel a pénztártag tagsági jogviszonyt létesített. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés továbbá azt a téves látszatot kelti, mintha a magánnyugdíjpénztárral létesített tagsági jogviszony a pénztártag állampolgárságán alapulna. Ezzel szemben az Mny. tv. 3. § (2) bekezdése határozza meg pontosan azon feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy valamely természetes személy pénztártaggá váljon. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint megtévesztő továbbá a népszavazásra feltenni kívánt kérdés abban a tekintetben is, hogy nem egyértelmű, hogy a kezdeményező a magánnyugdíjpénztárak mely formájára kívánja alkalmazni a kérdésben foglaltakat. Nem egyértelmű, hogy a kezdeményezője kizárólag a kötelező, vagy kizárólag az önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony szabályait, esetleg mindkettőt egyszerre kívánja népszavazás útján szabályozni.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
II. A határozat a Tbj. és az Mny. tv. rendelkezésein, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.