Kérdések és válaszok
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
Szakértőnktől csak előfizetőink és egy alkalommal 14 napos próba felhasználóink kérdezhetnek!
Kategorizálás alatt
Rejtett felhasználó
Saját kérdésMielőtt kérdez...
Felhívjuk figyelmét, hogy a szolgáltatás keretében általános jellegű – a jogszabályi előírásokhoz, követelményekhez kapcsolódó – kérdések megválaszolására van lehetőségünk.
- egy beküldött kérdésben lehetőség szerint csak egy kérdést fogalmazzon meg;
- a kérdése mindig legyen konkrét, jól körülhatárolható;
- a kérdésében próbáljon meg minél több információt megadni;
- a kérdését lehetőség szerint egy témakörről és szakterületről (pl. áfa, szja, tao, tb) tegye fel;
- ha név nélkül szeretne kérdést feltenni, ne írja alá a kérdését, és pipálja be az "anonim kérdésfeltevés" szöveg előtti négyzetet.
Részletes információt a Kérdések és válaszok szolgáltatásról ITT talál.
Megválaszolva
0 komment
Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye, személyi kedvezmény
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Adott egy főfoglalkozású, 80%-os költséghányadú, átalányadózó egyéni vállalkozó. 2023 januárjában és februárjában új katás vállalkozó volt, 2023. 03. 01-től lépett át átalányadózásba. A 2023-as bevétele körülbelül 5 millió forint volt, így a jövedelme (1 012 000 Ft) nem lépte át az adómentes keretet. Két gyereket nevel a feleségével, az egyik gyerek után szeretné igénybe venni a családi adókedvezményt, a másik után a felesége veszi igénybe. Év közben ez nem történt meg. Lenne több kérdésem. – A 23SZJA bevallásban ezt megteheti? Vagy önellenőrizni kell a 2358-as bevallásokat? – A garantált bérminimum után fizette meg a tb-járulékot 10 hónapra, összesen 553 816 forintot. Eddig az összegig veheti igénybe a kedvezményt? – Vagy mivel az első két hónapban katás volt, ezért csak 10 hónapra lehet érvényesíteni a kedvezményt? – A vállalkozó cukorbeteg, ezért tudtommal személyi kedvezményt is érvényesíthet. Ezt milyen formában lehet megtenni? Köszönöm a válaszukat!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adó-visszatérítés megszűnt nyugdíjszámla után
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Mi a teendő a 2023. évi nyugdíjmegtakarítás utáni kedvezmény igénylésekor, ha az adózó 2024 januárjában megszüntette a számlát? Ott az összeg nem jóváírható. Segítségét előre is köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Innovációs járulék éves összege és az előlegek különbözete
Társasági adó / Innovációs járulékA 2023. évi innovációs járulék és a 2023. évi járulékelőleg különbözetének megállapításában szeretnék segítséget kérni: 2329-01-04 bevallás H, 100. sor összege: 4761 e Ft 2229-06-04 J, 79. sor szeptember (2023.10.20.) 1091 e Ft 82. sor december ( 2024.01.20.) 1091 e Ft 85. sor március (2024.04.20.) 1091 e Ft 88. sor június (2024.07.20.) 1090 e Ft Segítséget szeretnék kérni a J) 105. sor összegének megállapításában. Köszönöm.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kondipark adóvonzata
Társasági adó / Innovációs járulékTisztelt Szakértő! Társaságunk szabadtéri kondiparkot szeretne létrehozni, melyet a dolgozók ingyenesen, korlátlanul használhatnának. A munkavállalók felé ingyenes juttatás valósulna meg, ami adófizetési kötelezettséget keletkeztet, de mi lesz az szja alapja, mi alapján határozható ez meg? A kondipark kivitelezéséről kapott számlák áfatartalma meglátásunk szerint nem kerülhet levonásba. Ezt jól gondoljuk? Az üzembe helyezés után a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés és a Tao. tv. szerinti értékcsökkenés hogyan számolható el, ha a kondipark nem kimondottan a vállalkozás érdekében felmerülő költség? Válaszát előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Adószámos magánszemély
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Adószámos magánszemélyként lehet-e otthon személyi edző tevékenységet folytatni? Mellette áfás őstermelőként tevékenykedik. Köszönöm válaszát.
Megválaszolva
0 komment
Sátor bérbeadás
ÁfaTisztelt Szakértő! Társaságunk könnyűszerkezetes, alumíniumvázas sportsátort vásárlását tervezi, amit állandó helyszínre állítanánk fel és bérbe adnánk rendezvényekre, sportversenyekre, emellett oktatási tevékenységre is használnánk, de az díjmentesen biztosítanánk az ezt használó iskolának. Ez alapján a bérbeadásra érvényes-e az Áfa tv. 86. § 1. l. pont, ingatlannak minősül-e ez a sátor e törvényi pont szerint? Illetve ha érvényes, de választanánk a bérbeadás áfakötelessé tételének lehetőségét, akkor levonhatnánk-e a beszerzés áfáját abban az esetben, ha lenne áfaköteles bevételünk is ezzel kapcsolatban, de ingyenes használatot is engedélyeznénk a mellettünk fekvő iskolának. Köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Őstermelőnél kapott előleg
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem a véleményét. Őstermelő ügyfelem 4 millió forintos előlegszámlát állított ki októberben, aznap meg is kapta az összeget. Kukoricát kellett volna értékesítenie, de esős idő miatti késői aratásig akkora vadkár történt, hogy nem tudott 4 millió forint értékű kukoricát leszállítani. Olyan nehéz volt a kommunikáció a céggel, hogy idén foglalkoztak az elszámolással. Kb. 2,5 millió forint értékű kukoricát tudott értékesíteni. Ügyfelemnek NAV-os számlázója van, a céggel és a NAV online számla telefonos ügyfélszolgálatával történt egyeztetés után úgy sikerült a számlázás: első körben új előlegszámla -1,5 millió visszatérítendő előleg, második körben maradék előleg beszámítása, tényleges kukoricaértékesítés, végösszeg nulla, és visszautaltuk a másfél millió forintot. Most jön az szja-bevallás, és nem tudom, az-e a jó megoldás, hogy 4 millió forint bevétel tavaly, mivel pénzforgalom, és a kapott előleg bevétel? Idén meg -1,5 millió? Vagy kiállított számla szerint 2,5 millió forint bevétel tavaly, idén meg nulla? Mi a véleménye? Nagyon szépen köszönöm a válaszát: Márti
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
eÁfa, OSA számlakép
ÁfaTisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, amennyiben a NAV által készített áfabevallás-tervezetet javítva elfogadjuk, akkor elegendő-e az áfalevonáshoz a könyvelőszoftverben nyilvántartott OSA számlakép vagy továbbra is szükséges a papíralapú vagy elektronikus számla?
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Kamarától vadásztársaság által megkért engedély átszámlázása
ÁfaTisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, adott egy áfás vadásztársaság, akik vadászati engedélyt szereznek be egy külföldi állampolgárnak. A vadászkamara kiállítja az éves vadászati engedélyről a számlát áfamentesen. Ügyfelünk pedig tovább számlázná a vadászati engedélyt a külföldi magánszemélynek. Mi a helyes eljárás a számla kiállításakor? Tovább számlázhatja ezt áfamentesen mint hatósági díj áthárítása? Vagy miután áfafizetésre és áfa visszaigénylésre jogosult, így áfásan kell tovább számláznia az ügyfél részére? Köszönöm segítségét!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Tájékoztatás kérése tajszám nélküli bejelentéssel kapcsolatban
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának bejelentése és tajszám igénylése kapcsán szeretnénk szíves állásfoglalását kérni. Az újonnan Magyarországra érkező harmadik országbeliek foglalkoztatásakor a munkavállalók megkapják a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedély kiadására vonatkozó pozitív hatósági határozatot, a D típusú vízumukat, mellyel beutaznak Magyarországra, adóazonosító jelet kapnak, valamint megigénylik a tajszámukat. A munkáltatók sok esetben a következő eljárást követik: – A munkavállaló beutazása után a munkáltató megigényli a munkavállaló adóazonosító jelét, valamint a tajszámát. – Mivel a foglalkoztatás a jogszabályok szerint megkezdhető az engedélyező határozat után, az adóazonosító jel kiállítását követően a munkáltató megkezdi a munkavállaló foglalkoztatását a T1041-es bejelentés megtétele mellett, mely tartalmazza a munkavállaló adóazonosító jelét, valamint fiktív (nullás) tajszámot. – A tajszám hiányára tekintettel a munkáltató csak utóbb teszi meg a javító bejelentést a NAV felé, mihelyst megvan a tajszám. Kérjük tájékoztatását arról, hogy a fenti eljárásrend elfogadható-e, ha nem, mely jogszabályhelyek alapján nem helytálló, és milyen kockázata van a szabályellenességnek (például milyen összegű bírsággal kell számolni, illetve mi a javasolt eljárásrend Ön szerint.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Felügyelőbizottsági tagok jelentése a NAV felé
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy a felügyelőbizottsági tagokat 1041-es nyomtatványon le kell-e jelenteni a NAV felé abban az esetben, ha díjazás nélkül látják el a feladatokat? Ha nem kell, akkor van-e erre valamilyen nyomtatvány, amin ezt jelezni szükséges a NAV felé? Ha semmilyen nyomtatványon nem kell ezt jelenteni, akkor elég-e, ha a tagok írásba foglalják, hogy a feladatokat díjazás nélkül látják el? Köszönettel és tisztelettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyed külföldi jogviszony után
Tb / Járulékok / NyugdíjMagyar állampolgárságú házaspár Ausztriában dolgozik alkalmazottként. Az édesanya kint szülte meg gyermeküket tavaly májusban, aki magyar állampolgár. A gyermek másfél éves kora idején (2024. november) a család vissza szeretne költözni Magyarországra. Igénybe tudnak-e venni Magyarországon gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt? Ha igen, akkor milyen feltételekkel? Köszönjük válaszukat.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Gyed, gyes alatti csedszámítás alapja
Tb / Járulékok / NyugdíjTisztelt Szakértő! Munkaviszonyban lévő kismama 2023.09.01-től 2024.02.16-ig cseden volt. A gyed 2024.02.17-től kezdődött. Tervben van egy második gyermek vállalása is. Ebben az esetben mi lesz nála a második gyermek esetén a csed számításának alapja? Jelenleg a kismama nem dolgozik, de tervben van, hogy munkába áll a gyed időszaka alatt. Befolyásolja-e a csedszámítást a gyed alatti időszakban szerzett jövedelem? (Az anyuka fizetése a minimálbér többszöröse volt.) Válaszukat előre is köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Szülés utáni visszatérés, újabb terhesség
MunkajogTisztelt Szakértő! Munkavállalónk első szülését követő fizetés nélküli szabadságon van jelenleg. Tájékoztatott, hogy ismét várandós, szeretné felfüggeszteni a fizetés nélküli szabadságot, kivenni a felgyűlt szabadságait, majd táppénzre menni (veszélyeztetett terhes). Két kérdésem lenne: 1. Ez így rendben van-e, kiveheti-e a szabadságokat vagy rögtön táppénzre kell mennie? Feltételezem rendben van. 2. Ha 2024.04.25-ével kezdem kiadni a felgyűlt szabadságokat, azoknak a kiadását követően erre az évre is jár neki arányosan április 25-étől? Válaszukat köszönöm!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Három- vagy négyoldalú megállapodás
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A magánszemély ügyvezetője B gazdasági társaságnak. A magánszemély több millió forint tagi kölcsönt adott B-nek. C gazdasági társaságnak számlatartozása van D gazdasági társaság felé. B társaság tagi kölcsönt fizetne vissza A-nak, de A kölcsönt adna C-nek, aki a D felé fennálló számlatartozását ebből egyenlítené ki. Megállapodás alapján lehetséges-e, hogy B egyből D-nek utalja a pénzt, mely magában foglalja a tagikölcsön-visszafizetést és a számlakiegyenlítést? Ezzel kétszeri utalás bankköltségét spórolnák meg. Köszönöm válaszát!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Ingatlannal kapcsolatos külföldi teljesítési hely, magyar megrendelő részére
ÁfaTisztelt Szakértő! Áfa témakörben kérném a segítségét egy háromszereplős ingatlannal kapcsolatos építőipari tevékenység számlázásával kapcsolatban. A gazdasági eseményben három belföldi jogi személy, adóalany vesz részt. "A" szereplő – építtető, "B" szereplő – megrendelő és kivitelező, "C" szereplő – gyártó. Én most a gyártót képviselem ebben a kérdésben. Az építtető megvásárolt egy ingatlant Belgiumban, amelynek a kivitelezési munkálataira megbízta "B" szereplőt, aki a gyártótól, "C" szereplőtől vásárolja meg a beépíteni kívánt akusztikai paneleket. A megrendelő szerződésében jelzi, hogy az ügylet az Áfa tv. 39. § (1) bekezdés szabályai alá esik, tehát külföldi teljesítési hely, valamint a "szerződés szerinti szolgáltatás mentes a magyar adófizetési kötelezettség alól, tekintettel arra, hogy az Áfa tv. területi hatályán kívüli, és a teljesítés helyén felmerülő hozzáadottérték-adó és egyéb közterhek megfizetése a helyi jogszabályok alapján történik. A kérdésem: ez esetben jól gondolom-e, hogy a belga adójogszabályok szerint kell kiállítani a számlát a megrendelő felé? Jelenteni és bevallani pedig a 65A 91-es és 93-as sorában lesz szükséges? Illetve a fordított adózás szabályai alá tartozik-e ebben az esetben ez az esemény? Segítségét előre is köszönöm! Zsuzsanna
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Pótbefizetés, tulajdoni hányad
ÁltalánosTisztelt Szakértő! A tárgyban jelzett témával kapcsolatban az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. Kft. társasági szerződése szerint a tagok 1 millió forint összegig kötelezhetőek a társaság veszteségének fedezetére pótbefizetésre a tulajdoni hányad arányában. Önkéntes alapon a 67 százalék tulajdonihányad-aránnyal rendelkező tulajdonos befizetheti-e egymaga ezt az összeget. Természetesen a másik 2 tulajdonos aláírásával. Válaszát előre is köszönöm, Moleszka
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Munkábajárás 2.
ÁltalánosTisztelt Adózóna! Annak a munkavállalónak, aki egy kis településről autóval átmegy egy nagyobb településre, hogy aztán onnan tömegközlekedéssel munkába menjen, adható-e bérlet és autó költségtérítés munkába járás címén? Köszönettel, Kóthné Tompos Rózsa
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Bizalmi vagyonkezelés
Szja / Ekho / KülönadóTisztelt Szakértő! Az Szja tv. 65/C § beiktatását megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyonokra, az abból származó kifizetésekre milyen időbeli rendelkezések alkalmazandók? A bizalmi vagyonkezelő kft. kezelt vagyona kizárólag üzletrész. A vagyonrendelés 2023.09.12. napja előtt megtörtént. Az üzleti részesedés értékesítésre kerül 2024. évében magasabb áron, mint a vagyonkezelési szerződés szerinti érték. A különbözet az induló vagyon hozamaként értendő, vagy továbbra is induló vagyonnak minősül? A kedvezményezett részére, ha kifizetésre kerül ezen összeg egy része, akkor adómentesen kifizethető az összeg, tekintve, hogy a vagyonrendelés 2023.09.12. nap előtti? Köszönettel.
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Megválaszolva
0 komment
Hipa – távmunkavégzés
Helyi adóKedves Adózóna! Az alábbi jogszabály kapcsán kérdésként felmerült, hogy a teljes távmunkában dolgozó munkavállalónál mi számít a munkavégzés helyének? A lakóhely vehető alapul? „A 1990. évi C. törvény (Htv.52. § 31. g) A helyi iparűzési adó tekintetében telephelynek minősül a munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozó esetén annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21 000 óra időtartamban munkát végeznek." köszönöm szépen!
Tovább teljes kérdéshez és a válaszhoz »
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték