Kriptovaluták bizalmi vagyonkezelésbe adása

Július 1-jén jelent meg egy cikk a „Búcsú a követelések adómentes vagyonrendelésétől” címmel. Ebben leírják, hogy a június 11-én megszavazott és később életbe lépett módosítások lezárják (többet között) a kriptovaluták adómentes bizalmi vagyonkezelésbe adásának lehetőségét. Álláspontunk szerint azonban ez továbbra is adómentesen megtehető az alábbiak miatt: A kriptovaluták követelésekkel egy kalap alá vétele tudomásunk szerint abból ered, hogy a kriptovalutákat egy ideig a hazai törvények nem nevesítették, és az szja-törvény alapján mint egyéb jövedelem adózott, a számviteli kezelés során pedig mint egyéb követelés került kezelésre, és innen ered az, hogy a kriptovalutákat gyakran a követelésekkel egy kalap alá vesszük. Azonban 2021-ben az szja-törvény módosítása magával hozta a 67/C paragrafust, ami „Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem” adózását tisztázza. Mi úgy értelmezzük (és ezt támasztják alá régebbi NAV-tól kapott állásfoglalásink is), hogy ennek értelmében ha kriptovalutáknak a vagyonkezelésbe adását nézzük, akkor a kriptovaluták esetében már értelmezhetővé válnak a szja-törvény 65/C (1-4) bekezdésében foglaltak. Emiatt pedig a kriptovaluták továbbra is adómentesen vagyonkezelésbe helyezhetőek, mivel ez a tényállás nem az „újraértelmezett” és „módosított” paragrafusból következett eddig sem, hanem a 65/C-ből és abból, hogy a BVK-k esetében a kimeneti adózás érvényesül. Mit gondolnak erről?