2012. évi CXVI. törvény

a pénzügyi tranzakciós illetékről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A társadalmi közös kiadások fedezete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki.
E törvény hatálya - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB).
E törvény alkalmazásában
átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelyn...

2012. évi CXVI. törvény
a pénzügyi tranzakciós illetékről
A társadalmi közös kiadások fedezete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki.
(2) E törvény hatálya - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB).
2. Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában
1. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, ideértve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást is;
2. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §-a szerinti szolgáltatások;
3. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti vállalkozás;
4. beszedés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 2. pontja szerinti fizetési művelet;
5. értékpapírszámla: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § 46. pontja szerinti számla;
6. fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely fizetési mód szerinti - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól;
7. fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla;
8. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontja szerinti jogalany;
9. kedvezményezett: a Pft. 2. § 12. pontja szerinti jogalany;
10. készpénzátutalás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. alcím 16. pontja szerinti fizetési mód;
11. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. szerint meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás;
12. pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott jogalany;
13. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának rendelkezésére bocsátja, a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása esetén a kibocsátás napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja;
14. ügyfélszámla: a Tpt. 5. § 130. pontja szerinti számla.
3. A pénzügyi tranzakciós illeték tárgya
3. § (1) Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása, továbbá az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet.
(2) Pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.
(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget
a) az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik,
b) az ügyfélszámlán vagy az értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet abban az esetben, ha a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató - az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott - kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja és a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik,
c) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet,
d) a Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. e) pontjában meghatározott csoportfinanszírozás, feltéve, hogy a csoport tagjainak a számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti,
e) a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, valamint befektetési alap részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet,
f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási és a családtámogatás lebonyolítási számlái terhére megvalósított fizetési művelet, és
g) a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet, ideértve az eredeti állapot helyreállítására irányuló fizetési műveletet is.
4. A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség keletkezése
4. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik.
5. A pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek köre
5. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget
a) átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,
b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény,
c) készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató,
d) okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató,
e) a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója,
f) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,
g) a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása, továbbá az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet esetében az MNB
köteles teljesíteni.
6. A pénzügyi tranzakciós illeték alapja
6. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték alapja
a) a b)-e) pontok szerinti kivétellel az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját - a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján - megterheli,
b) készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg,
c) a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása esetében az értékpapír kibocsátási árfolyama,
d) az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet esetében a lekötésbe helyezett összeg,
e) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg.
(2) Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás esetén az (1) bekezdés szerinti összeget az MNB által a teljesítési napra közétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
7. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke
7. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke
a) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint,
b) a c) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka, ha az illetékfizetésre az MNB, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett,
c) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,01 százaléka az egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a csoportos átutalás egyes átutalási megbízásai és a csoportos beszedési megbízás egyes beszedési megbízásai önálló fizetési műveletnek minősülnek.
(3) Az illeték megfizetésére kötelezett a számlakivonaton tájékoztatja ügyfelét az ügyfél fizetési számláján végrehajtott - illetékköteles - fizetési művelet után megállapított illeték összegéről.
8. A pénzügyi tranzakciós illeték megállapítása
8. § A pénzforgalmi szolgáltató a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg.
9. Eljárási rendelkezések
9. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
(2) A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
10. Záró rendelkezések
10. § Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.
11. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett fizetési műveletre e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a fizetési művelet teljesítési napja 2013. január 1-jére vagy ezt követő napra esik.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

Hivatkozó joganyagok

2012. évi CLXXVIII. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.