adozona.hu
T/7037. számú törvényjavaslat indokolással - A pénzügyi tranzakciós illetékről
T/7037. számú törvényjavaslat indokolással - A pénzügyi tranzakciós illetékről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2012. évi CXVI. törvény , 2012. évi CXVI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1. § (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki
a) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB),
b) a kincstár által az államháztartásról szóló törvény szerint kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatására, és
c) a pénzforgalmi szolgáltató által saját pénzforgalmi számlája terhére megvalósított fizetési
műveletre, ha a fize...
T/7037. számú törvényjavaslat indokolással - A pénzügyi tranzakciós illetékről
A társadalmi közös kiadások fedezete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki.(2) E törvény hatálya nem terjed ki
a) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB),
b) a kincstár által az államháztartásról szóló törvény szerint kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatására, és
c) a pénzforgalmi szolgáltató által saját pénzforgalmi számlája terhére megvalósított fizetési
műveletre, ha a fizetési művelet kedvezményezettje belföldi vagy külföldi pénzforgalmi szolgáltató.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában1. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, ideértve a hatósági átutalást, az átutalási végzés alapján történő átutalást és a pénzforgalmi szolgáltató és az adós között létesített hitel- és kölcsönszerződés alapján történő pénzösszeg rendelkezésre bocsátását is;
2. beszedés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 2. pontja szerinti fizetési művelet;
3. értékpapírszámla: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § 46. pontja szerinti számla;
4. fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely fizetési mód szerinti - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól;
5. fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla;
6. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontja szerinti jogalany;
7. kedvezményezett: a Pft. 2. § 12. pontja szerinti jogalany;
8. készpénzátutalás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet 1. alcím 16. pontja szerinti fizetési mód;
9. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. szerint meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás;
10. pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott jogalany,
11. teljesítési nap: az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, készpénzbefizetés esetén a pénzösszeget a számlán jóváírja, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja, minden más esetben a fizetési megbízás napja.
3. A pénzügyi tranzakciós illeték tárgya
3. § (1) Illetékköteles a pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés, a készpénzbefizetés fizetési számlára, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása.(2) Pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési műveletet a fizető fél fizetési számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére teljesíti.
(4) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget
a) az ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő fizetési számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik,
b) az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és
c) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet.
4. A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség keletkezése
4. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik.5. A pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek köre
5. § A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettségeta) átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója,
b) készpénzbefizetés esetén - a c) pont szerinti kivétellel - a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója,
c) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény,
d) készpénzátutalás esetén a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató,
e) okmányos meghitelezés (akkreditív) esetén a nyitó pénzforgalmi szolgáltató,
f) a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén a kibocsátó számlatulajdonos pénzforgalmi szolgáltatója,
g) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója köteles teljesíteni.
6. A pénzügyi tranzakciós illeték alapja
6. § (1) A pénzügyi tranzakciós illeték alapjaa) a b) és c) pont szerinti kivétellel az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját - a fizető fél saját vagy a kedvezményezett megbízása alapján - megterheli,
b) készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett részére teljesítendő összeg,
c) készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg.
(2) Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás esetén az (1) bekezdés szerinti összeget az MNB által a teljesítési napra közétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
7. A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke
7. § A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka.8. A pénzügyi tranzakciós illeték megállapítása
8. § A pénzforgalmi szolgáltató a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg.9. Eljárási rendelkezések
9. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.(2) A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.
10. Záró rendelkezések
10. § Ez a törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.11. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett fizetési műveletre e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a fizetési művelet teljesítési napja 2013. január 1-jére vagy ezt követő napra esik.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány elkötelezett a költségvetési hiánycél tartását illetően. A 2012. évi költségvetési folyamatokból ugyanakkor az látható, hogy ez a célkitűzés csak pótlólagos intézkedésekkel (részint a költségvetési kiadások csökkentésével, részint az adóbevételek növelésével) érhető el. Ezen költségvetési korrekciók egyik eleme a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése.A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve ezáltal a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását.
A forgalmi-fogyasztási adóztatás alá eső termékkör, szolgáltatás-csoport behatárolása során az is nagy súllyal esik latba, hogy az adóelkerülés lehetősége minél kisebb legyen. További előnye a pénzügyi tranzakciós illetéknek, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így igen alacsony mérték mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstár által a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásaira.A törvényjavaslat biztosítja, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya nem terjed ki a bankközi műveletekre.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat a jogszabály alkalmazását elősegítő értelmező rendelkezéseket tartalmazza.A 3. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget keletkeztető fizetési műveleteket (például átutalás, beszedés).Pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet a törvényjavaslat szerint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség attól függetlenül keletkezik, hogy fizetési számla egyenlege, vagy hitelkeret terhére valósul meg a fizetési művelet.
A törvényjavaslat biztosítja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknál a fizetési számlák közötti technikai átvezetések (ideértve azt az esetet is, amikor az ügyfél a pénzforgalmi szolgáltatójánál vezetett másik fizetési számlájára ad utalási megbízást), továbbá az elszámolási rendszerek (nettósítás, transzfer megbízás) fizetési műveletei nem keletkeztetnek pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy az ügyfélszámlán, bankszámlán az értékpapírszámlával kapcsolatban végrehajtott fizetési műveletek nem keletkeztetnek pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség keletkezésének napját határozza meg.Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat az egyes fizetési műveletek tekintetében rögzíti a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezett pénzforgalmi szolgáltatót, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén nevesíti a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt.A 6. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték alapja az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját a fizetési műveletre tekintettel megterheli, készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett részére teljesítendő összeg, készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg.A javaslat a külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás esetén meghatározza az átváltási árfolyam meghatározásának módját.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka.A 8. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket havonta a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezett pénzforgalmi szolgáltató állapítja meg, szedi be, vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság számlájára, legkésőbb a teljesítés napját követő hónap 20. napjáig.A 9. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza, hogy az adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el, a bevétel pedig a központi költségvetés bevételét képezi.A 10. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó szabályozás 2013. január 1-jén lép hatályba.A 11. §-hoz
Átmeneti rendelkezést tartalmaz.