2025. évi XXXIV. törvény

a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

[1] Kiemelt cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre vagy dokumentálásra. A TB-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokráciacsökkentés célrendszerébe.
[2] A TB-kiskönyvet felváltó elektronikus lekérdezőfelület kialakításának célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése mellett a korszerű és célhoz kötött teljes körű ...

2025. évi XXXIV. törvény
a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról
[1] Kiemelt cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre vagy dokumentálásra. A TB-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokráciacsökkentés célrendszerébe.
[2] A TB-kiskönyvet felváltó elektronikus lekérdezőfelület kialakításának célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése mellett a korszerű és célhoz kötött teljes körű adatelérés biztosítása a kifizetőhelyek részére az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások megállapítása érdekében.
[3] Az egészségügyi szolgáltató és egészségügyi dolgozó közös felelőssége, hogy a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok - a betegek érdekeire figyelemmel - betartásra kerüljenek. Erre tekintettel lehetővé válik, hogy a foglalkoztató elektronikus felületen tájékozódjon, hogy az egészségügyi dolgozó más egészségügyi szolgáltatónál milyen jogviszonyban és munkaidőben van foglalkoztatva.
[4] Az Országgyűlés elkötelezett a külföldön élő magyar állampolgárok és családtagjaik Magyarországra való hazatérésének támogatásában. Ennek megfelelően e törvény célja a külföldről hazaköltöző magyar gyermekek nemzeti köznevelési rendszerben való felzárkóztatásának támogatása.
[5] A törvény továbbá jogharmonizációs célú és jogtechnikai módosításokat tartalmaz, valamint olyan jogszabályi változtatásokat foglal magában, amelyek célja az ágazati törvények végrehajtása hatékonyságának növelése.
[6] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
1. §
2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
2. §
3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
3. §
4. §
5. §
6. §
7. §
8. §
9. §
10. §
11. §
12. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a)
b)
c)
4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
13. §
14. §
15. §
16. §
17. §
5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
18. §
19. §
20. §
6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
21. §
22. §
7. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
23. §
24. §
25. §
8. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
26. §
27. §
28. §
9. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
29. § (1)
(2)
(3)
30. §
31. §
32. §
33. §
34. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a)
b)
c)
d)
e)
f)
g)
h)
i)
j)
lép.
35. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a)
b)
c)
d)
10. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
36. §
37. §
11. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása
38. §
12. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
39. §
40. §
13. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
41. §
42. §
14. A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése
43. §
44. §
15. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
45. §
46. §
47. §
48. §
49. §
50. §
51. §
16. Záró rendelkezések
52. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 14. alcím 2025. június 28-án lép hatályba.
(3) A 2. alcím, a 12. § b) pontja, a 29. § (2) bekezdése, a 34. § e) és f) pontja, a 35. § b) és c) pontja, a 45. §, a 48. §, a 49. § és az 50. § 2025. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 30. §, a 32. §, a 33. §, a 34. § b) és c) pontja, a 13. alcím 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) Az 1. alcím, az 5. alcím és a 7. alcím 2026. január 1-jén lép hatályba.
53. § A 8. alcím az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i, 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.