[1] Kiemelt cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre vagy dokumentálásra. A TB-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokráciacsökkentés célrendszerébe.
[2] A TB-kiskönyvet felváltó elektronikus lekérdezőfelület kialakításának célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése mellett a korszerű és célhoz kötött teljes körű ...
a TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról
[1] Kiemelt cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre vagy dokumentálásra. A TB-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokráciacsökkentés célrendszerébe.
[2] A TB-kiskönyvet felváltó elektronikus lekérdezőfelület kialakításának célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése mellett a korszerű és célhoz kötött teljes körű adatelérés biztosítása a kifizetőhelyek részére az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások megállapítása érdekében.
[3] Az egészségügyi szolgáltató és egészségügyi dolgozó közös felelőssége, hogy a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok - a betegek érdekeire figyelemmel - betartásra kerüljenek. Erre tekintettel lehetővé válik, hogy a foglalkoztató elektronikus felületen tájékozódjon, hogy az egészségügyi dolgozó más egészségügyi szolgáltatónál milyen jogviszonyban és munkaidőben van foglalkoztatva.
[4] Az Országgyűlés elkötelezett a külföldön élő magyar állampolgárok és családtagjaik Magyarországra való hazatérésének támogatásában. Ennek megfelelően e törvény célja a külföldről hazaköltöző magyar gyermekek nemzeti köznevelési rendszerben való felzárkóztatásának támogatása.
[5] A törvény továbbá jogharmonizációs célú és jogtechnikai módosításokat tartalmaz, valamint olyan jogszabályi változtatásokat foglal magában, amelyek célja az ágazati törvények végrehajtása hatékonyságának növelése.
[6] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
1. §
2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
2. §
3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
3. § 4. § 5. § 6. § 7. § 8. § 9. § 10. § 11. § 12. §Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a) b) c)
4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
13. § 14. § 15. § 16. § 17. §
5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
18. § 19. § 20. §
6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
21. § 22. §
7. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
23. § 24. § 25. §
8. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
26. § 27. § 28. §
9. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
29. §(1) (2) (3) 30. § 31. § 32. § 33. § 34. §A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) lép. 35. §Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a) b) c) d)
10. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
36. § 37. §
11. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása
38. §
12. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
39. § 40. §
13. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
41. § 42. §
14. A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése
43. § 44. §
15. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
45. § 46. § 47. § 48. § 49. § 50. § 51. §
16. Záró rendelkezések
52. §(1)Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2)A 14. alcím 2025. június 28-án lép hatályba. (3)A 2. alcím, a 12. § b) pontja, a 29. § (2) bekezdése, a 34. § e) és f) pontja, a 35. § b) és c) pontja, a 45. §, a 48. §, a 49. § és az 50. § 2025. július 1-jén lép hatályba. (4)A 30. §, a 32. §, a 33. §, a 34. § b) és c) pontja, a 13. alcím 2025. szeptember 1-jén lép hatályba. (5)Az 1. alcím, az 5. alcím és a 7. alcím 2026. január 1-jén lép hatályba. 53. §A 8. alcím az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i, 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
Válassza az Ön számára legkedvezőbb előfizetési csomagajánlatunkat!
{{ item.ArticleTitle }}
{{ item.ArticleLead }}
A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.
A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.