adozona.hu
106/2004. Számviteli kérdés
106/2004. Számviteli kérdés 570/2010/Szt. 86. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Amennyiben a vállalkozás külföldi anyavállalatával úgy állapodik meg, hogy az anyavállalattól devizában meghatározott ellenértékben vásárolt termékek, illetve az ahhoz kapcsolódó jogdíj fizetett ellenértékével összefüggésben felmerült árfolyamnyereség az anyavállalat felé kifizetésre, az árfolyamveszteség az anyavállalat által megtérítésre kerül - és ehhez hasonlóan más leányvállalatok és az anyavállalat közötti árfolyamkülönbözet elszámolásában a magyar leányvállalat közvetítőként is eljár -...
106/2004. Számviteli kérdés
570/2010/Szt. 86. § (3) bek./ISZ
A külföldi anyavállalat és magyarországi leányvállalata közötti adásvételi, illetve szolgáltatási kapcsolatból adódóan a leányvállalatnál keletkezett árfolyamveszteségek megtérítését, illetve árfolyamnyereségek elvonását elszámolhatja-e a leányvállalat - azok pénzügyi rendezésétől függetlenül, a szerződés alapján - a pénzügyi műveletek nettósított ráfordításait, illetve bevételeit csökkentő tételként?
Amennyiben a vállalkozás külföldi anyavállalatával úgy állapodik meg, hogy az anyavállalattól devizában meghatározott ellenértékben vásárolt termékek, illetve az ahhoz kapcsolódó jogdíj fizetett ellenértékével összefüggésben felmerült árfolyamnyereség az anyavállalat felé kifizetésre, az árfolyamveszteség az anyavállalat által megtérítésre kerül - és ehhez hasonlóan más leányvállalatok és az anyavállalat közötti árfolyamkülönbözet elszámolásában a magyar leányvállalat közvetítőként is eljár -, akkor az árfolyamkülönbözet jellegétől függően az így kifizetett, illetve befolyt összegeket végleges pénzátadásként, illetve végleges pénzátvételként kell elszámolni a rendkívüli ráfordításokkal, illetve a rendkívüli bevételekkel szemben a pénzmozgás időpontjában.Olyan elszámolási eljárás, amelynek során az árfolyamnyereségek összegét a felmerülésük időpontjában az anyavállalattal szembeni kötelezettségként és a pénzügyi műveletek bevételeit csökkentő tételként, míg az árfolyamveszteségek összegét a felmerüléskor az anyavállalattal szembeni követelésként és a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként számolják el - ideértve a más leányvállalatok és az anyavállalatok közötti elszámolásban közvetítőkénti árfolyamkülönbözeti elszámolásokat is -, majd az összes ilyen követelést és kötelezettséget egymással szemben beszámítva rendezik a nettó összeget, nem alkalmazható, mert nem felel meg a számviteli törvény előírásainak.
A devizaeszközök és a devizakötelezettségek pénzügyi rendezésekor vagy a könyvekbe való felvételekor keletkező árfolyamnyereségek, illetve árfolyamveszteségek nem nettósíthatók sem egymással szemben, sem a másik fél kockázatátvállalása kapcsán. Azok összegét bruttó módon kell elszámolni - a bruttó elszámolás elvét követve [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 15. §-ának (9) bekezdése] - a számviteli törvény 84. §-a (7) bekezdésének f) és g) pontja, illetve a 85. §-a (3) bekezdésének f) és g) pontja szerint.
Az árfolyamnyereség kifizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás, illetve az árfolyamveszteség megtérítésére való igény (jogosultság) nem feleltethető meg a - mérlegtételként kimutatandó - számviteli törvény 42. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettség, illetve a 29. §-ának (1) bekezdése szerinti követelés fogalmának. E tételek között nincs olyan "teljesítés" a jogosult részéről, amely termékértékesítésben, szolgáltatásnyújtásban, pénzkölcsön nyújtásában testesülne meg és amely ellenértékeként vagy törlesztéseként értelmezhető lenne az árfolyamkülönbözet járó összege. A korábbi termékértékesítés és jogdíj ellenértéke már kifizetésre került. Azt nem lehet mögöttes teljesítésnek tekinteni.
Így a felek kötelezettségvállalása az árfolyamkülönbözetek összegének átutalására vonatkozóan kizárólag a számviteli törvény 86. §-a (3) bekezdésének i) pontja] és (7) bekezdésének c) pontja szerinti véglegesen átvett, illetve véglegesen átadott pénzeszközök szabályai szerint számolandók el azok tényleges átutalásakor.
[2000. évi C. törvény 86. § (3) bek. i) pont, (7) bek. c) pont]