105/2002. Számviteli kérdés 443/2010/Szt. 72. § (2) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A bizományi szerződés alapján, megbízott partner igénybevételével létrejövő termékértékesítés alapvetően kétféleképpen valósulhat meg.
1. Első esetben a megbízott közvetítői (ügynöki) feladatkörében eljárva olyan adásvételi szerződést köt, melyben a megbízott a bizományi szerződés alapján a saját nevében, a megbízó javára köt ügyletet. A megbízott a számlán feltünteti, hogy bizományi szerződés alapján az üzletet a saját nevében kötötte meg, ekkor a számlán az eladó és a vevő mellett a megbíz...

105/2002. Számviteli kérdés
Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a bizományi ügyleteket? Van-e választási lehetőség ezen ügyletek számlázása és nyilvántartása tekintetében?
A bizományi szerződés alapján, megbízott partner igénybevételével létrejövő termékértékesítés alapvetően kétféleképpen valósulhat meg.
1. Első esetben a megbízott közvetítői (ügynöki) feladatkörében eljárva olyan adásvételi szerződést köt, melyben a megbízott a bizományi szerződés alapján a saját nevében, a megbízó javára köt ügyletet. A megbízott a számlán feltünteti, hogy bizományi szerződés alapján az üzletet a saját nevében kötötte meg, ekkor a számlán az eladó és a vevő mellett a megbízott közvetítő neve is szerepel, mint a számla kiállítója. Ebben az elszámolási konstrukcióban az adásvétel az eladó és a vevő között történik, így ezt az eladónak értékesítésként kell elszámolnia; a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás díja az ügynöki jutalék, amely szolgáltatásról a közvetítő állít ki számlát. Az eladó a számlázott árbevételt - külföldi vevő esetében - exportértékesítés árbevételeként számolja el, a közvetítő ügynöki jutaléka (amennyiben a közvetítő belföldi gazdálkodó) a közvetítőnél a belföldi értékesítés árbevételeként számolandó el. A közvetítő az ideiglenesen nála lévő készletet idegen készletként mutathatja ki, az a 2. Készletek számlaosztályban nem mutatható ki.
2. A másik elszámolási lehetőség, amikor a vevő részére kiállított számlán eladóként kizárólag a megbízott (bizományos) neve szerepel (tehát a bizományos értékesít), illetve ezt megelőzően a megbízó (eladó) értékesít a bizományos felé. Ebben az esetben számviteli elszámolási szempontból két adásvételi ügylet (vétel és eladás) könyvelendő. Ekkor a bizományos felveszi készletként a nála lévő árut, majd értékesítéskor számolja el annak árbevételét. Amennyiben a bizományos külföldinek értékesít, akkor nála exportárbevételként kell azt elszámolni. A megbízónál a bizományosnak átadott készlet számlázott értéke (amennyiben a bizományos belföldi gazdálkodó) belföldi értékesítés árbevételeként jelenik meg. Ez esetben a bizományi, a közvetítői díj a beszerzési és az eladási érték közötti különbözetként jelenik meg a bizományosnál, azt külön ilyen címen nem lehet számlázni.
A fenti két elszámolási lehetőség közül "tisztán" az egyiket kell alkalmazni, azok elemei nem keveredhetnek ilyen ügyletek elszámolása során.
[2000. évi C. törvény 72. § (2) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.