104/2002. Számviteli kérdés 466/2010/Szt. 74. § (3) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alapanyag beszerzése külföldről importbeszerzésként számolandó el, az erről kiállított teljesítésigazolás kézhezvétele után, a kapott számla alapján. A termék harmadik országban megvalósuló elkészítése bérmunkaként kezelendő, ami igénybe vett importszolgáltatásként a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 48. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt készletértéket (jelen esetben az alapanyag értékét) növeli. Az elkészült termék értékesítésekor a számláz...

104/2002. Számviteli kérdés
Egy magyarországi székhelyű vállalkozás külföldről (az Európai Unióból) beszerzett anyagból - amelyet a magyar vámterület érintése nélkül szállít harmadik (Európai Unión kívüli) országba - külföldi bérmunkában előállíttat ruhaipari termékeket. A termékeket Magyarország érintése nélkül értékesítik és szállítják ki a külföldi megrendelőnek. Hogyan kell elszámolni az alapanyag vásárlását, illetve az elkészült termékek után számlázott árbevételt? Levonható-e a Magyarországot nem érintő szállítási költség az árbevételből? Keletkezik-e a vállalkozásnak magyarországi vámügye?
Az alapanyag beszerzése külföldről importbeszerzésként számolandó el, az erről kiállított teljesítésigazolás kézhezvétele után, a kapott számla alapján. A termék harmadik országban megvalósuló elkészítése bérmunkaként kezelendő, ami igénybe vett importszolgáltatásként a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 48. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt készletértéket (jelen esetben az alapanyag értékét) növeli. Az elkészült termék értékesítésekor a számlázott összeget exportárbevételként kell könyvelni (a teljesítés vevő általi elfogadása után), az alapanyag bérmunkadíjjal növelt értékét (a készletértéket) eladott áruk beszerzési értékeként kell a ráfordítások között elszámolni. A számviteli elszámolás szempontjából nem szükséges egyéb okmány az exportárbevételkénti elszámoláshoz.
Az exportértékesítés fogalmát a számviteli törvény a területi elv érvényesítésével határozza meg.
Az exportértékesítés határparitásos árbevételének megállapításához szükséges, hogy az exportértékesítés árbevételét csökkentse a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértéke.
A kérdésben vázolt speciális esetben, amikor a magyar társaság külföldi bérmunkában előállíttatott termékét a magyar vámterület érintése nélkül értékesítik és szállítják a külföldi megrendelőnek (tehát amikor a szállítmányozás végig külföldön történik), a számviteli törvény előírásaiból levezethetően az következik, hogy nem kell a külföldi útszakaszra jutó szállítási költséggel csökkenteni az exportértékesítés árbevételét, hiszen ekkor nem értelmezhető a határparitásos árbevétel.
Emiatt a kérdéses szállítási költség számlázott összegét nem indokolt levonni az árbevételből, hanem az teljes összegében az igénybe vett szolgáltatások költségeként számolandó el.
A vállalkozásnak Magyarországon nincs vámügye, mivel ide nem lép be vámáru és Magyarországról sem történik fizikai áruexport.
[2000. évi C. törvény 48. § (3) bek., 74. § (3) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.