adozona.hu
98/2007. Számviteli kérdés
98/2007. Számviteli kérdés 646/2010/Szt. 153. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 153. §-ának (1) bekezdése alapján a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett társaság köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot letétbe helyezni, a 2006.évi V. törvény (cégtörvény) 18-19. §-ai szerint közzétenni.
Ebből következik, hogy a kérdésben szereplő társaság 2005. évb...
98/2007. Számviteli kérdés
646/2010/Szt. 153. § (1) bek./ISZ
Egy korlátolt felelősségű társaság a 2005. évi osztalékról utólag, 2006 júliusában határozott, amelyet 2006-ban ki is fizetett. Az osztalék előírására a 2006-os könyvelés keretében, az eredménytartalékból került sor. Jól gondolom-e, hogy a kft. szabálytalanul járt el? Változtat-e a kérdés megítélésén a jövőre nézve a gazdasági társaságokról szóló törvény új rendelkezése, miszerint a tagok a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben ülés tartása nélkül is határozhatnak?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 153. §-ának (1) bekezdése alapján a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett társaság köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot letétbe helyezni, a 2006.évi V. törvény (cégtörvény) 18-19. §-ai szerint közzétenni.Ebből következik, hogy a kérdésben szereplő társaság 2005. évben megsértette a számviteli törvény hivatkozott előírását.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek a szóban forgó évben hatályos előírásai alapján a tagok gyűlése, illetve a taggyűlés határoz a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról, az osztalékfizetésről. Ez azonban - összevetve a hivatkozott számviteli előírással - nem lehet későbbi időpont, mint a számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének, letétbehelyezésének időpontja.
A kérdés szerint a taggyűlés utólag (a letétbehelyezést követően), júliusban ült össze, döntött az osztalékfizetésről, amelyet a számviteli nyilvántartásokban 2006-ban számoltak el az eredménytartalékkal szemben. Ez a gyakorlat ellentétes - többek között - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 131. §-ának (1) bekezdésében, 132. §-ában, továbbá a számviteli törvény 37. §-ának (2) bekezdésében, 39. §-ának (2)-(3) bekezdésében előírtakkal, amely szerint osztalékot fizetni az adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adózott eredményből lehet, közvetlenül az eredménytartalékból nem.
A kérdés szerinti társaság a jogszabálysértések sorozatát követte el, alapvető kérdésekben hibázott, így a közzétett beszámolóban nem szereplő osztalék nem tekinthető jogszerűen elszámolt osztaléknak. Akkor járt volna el helyesen a társaság, ha a 2005. évi számviteli beszámolóját a számviteli törvény előírásai szerint készíti el, a taggyűlés a számviteli beszámoló elfogadásakor dönt az osztalékról, illetve a kifizetendő osztaléknak az eredménytartalékból történő kiegészítésről és ezt követően helyezi azt letétbe, teszi közzé és fizeti ki az osztalékot, valójában 2006-ban.
A kérdésben hivatkoznak a 2006. évi IV. törvény 2007. szeptember 1-jétől hatályos előírására. A módosult előírás sem jelenti azonban azt, hogy a számviteli törvény szerinti beszámolónak a tagok ülése, illetve taggyűlés megtartása nélküli elfogadásakor, jóváhagyásakor nem kell dönteni az osztalékfizetésről, továbbá azt sem, hogy a számviteli beszámoló elfogadása, jóváhagyása a letétbehelyezést, a közzétételt követően történhet meg.
[2000. évi C. törvény 153. § (1) bek.]