adozona.hu
91/2003. Számviteli kérdés
91/2003. Számviteli kérdés 54/2010/Szt. 3. § (8) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Tekintettel arra, hogy a gépjárművek nagy értékű eszközök, gyakori, hogy az adásvételükhöz hitelkonstrukció kapcsolódik (például a felek pénzügyi lízingszerződést kötnek). A gépjármű forgalomba helyezése, az üzemeltetésével kapcsolatos kockázatok és felelősségek viselése szempontjából is fontos tudni, hogy ki annak üzemben tartója és tulajdonosa. Ha az üzembentartó a gépjárművel kapcsolatban harmadik személytől úgynevezett "kezelési" szolgáltatásokat vesz igénybe (például ez a szolgáltatás a ...
91/2003. Számviteli kérdés
54/2010/Szt. 3. § (8) bek./ISZ
A pénzügyi lízingbe vett gépjármű üzemeltetője lehet-e más személy, mint a lízingbevevő?
Tekintettel arra, hogy a gépjárművek nagy értékű eszközök, gyakori, hogy az adásvételükhöz hitelkonstrukció kapcsolódik (például a felek pénzügyi lízingszerződést kötnek). A gépjármű forgalomba helyezése, az üzemeltetésével kapcsolatos kockázatok és felelősségek viselése szempontjából is fontos tudni, hogy ki annak üzemben tartója és tulajdonosa. Ha az üzembentartó a gépjárművel kapcsolatban harmadik személytől úgynevezett "kezelési" szolgáltatásokat vesz igénybe (például ez a szolgáltatás a gépjármű biztonságos tárolását, folyamatos üzemképességét biztosítja), ez nem változtatja meg az üzemben tartó személyét és kötelezettségeit (a gépjármű tényleges hasznosítása nem a szolgáltató, hanem a szolgáltatását igénybe vevő által és érdekében történik).A számviteli törvény az alapelvek között felsorolja a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvet. Ennek alapján, pénzügyi lízing esetében a tulajdonjog általában csak a lízingtartozás megfizetése után száll át a lízingbevevőre, de a használattal kapcsolatos kockázat, költségek és hasznok a lízingbevevőt terhelik, illetve illetik (az eszközt és a kötelezettséget a mérlegében kimutatja, az üzemeltetési költségeket és az azokhoz kapcsolódó bevételeket elszámolja). Üzembentartóként tehát a lízingbevevő jegyezhető be a tulajdonjog átszállásáig.
Ha a lízingbeadó hozzájárulásával a lízingbevevő az üzemben tartási jogot továbbadja harmadik személynek, ez újabb üzleti kapcsolat keletkezését jelenti, s annak tartalma szerint kell az elszámolásokat végrehajtani:
a) Ha a harmadik személy a megállapodás alapján tulajdonjogot is szerez(het) az eredeti lízingbevevő eszköze felett, akkor valójában a pénzügyi lízingbevevő személye változik meg. Ez esetben az eredeti lízingszerződés megszűnik (a lízingbevevő visszaadja a lízingbeadónak a lízingelt eszközt), és a lízingbeadó új lízingszerződéssel lízingeli az új lízingbevevőnek az adott eszközt.
Pénzügyi lízing esetén a lízingbevevőt terheli minden, az eszköz hasznosításával összefüggő költség és ráfordítás, ideértve az értékcsökkenés elszámolását is.
b) Ha tulajdonszerzési lehetőséget nem tartalmaz a harmadik személlyel kötött megállapodás, akkor az eredeti lízingbevevő könyveiben kimutatandó eszköz használatba adása - a lízingbeadó hozzájárulása mellett - bérleti jogviszony alapján lehetséges.
Bérleti jogviszony esetén a bérbeadót terheli minden olyan költség, amely a bérbe adott eszköz üzemképességének biztosítását eredményezi (például kötelező biztosítási díj, szervizköltségek), az eszköz értékcsökkenése, illetve felelősként viseli a bérbe adott eszközben keletkezett vagy általa okozott káresemény következményeit is, függetlenül attól, hogy azok a bérleti díjból megtérülnek-e vagy sem. A bérbevevő a bérleti díjon felül csak olyan költségeket számolhat el, amelyek a használattal összefüggnek (például üzemanyag-vásárlás), illetve olyan ráfordításokat, amelyek a bérleti szerződésben jogszerűen kikötött különleges események bekövetkezésekor őt terhelik (például a bérbevevőnek felróható káresemény miatti kártérítés).
[2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdésének 13. pontja]