adozona.hu
88/2002. Számviteli kérdés
88/2002. Számviteli kérdés 621/2010/Szt. 140. § (4) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 140. §-ának (7) bekezdése valójában felülről korlátozza az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetébe eredménytartalékként beállítható összeget. A törvényi előírásból az következik, hogy az eredménytartalék összege nem haladhatja meg:
- a "jogelőd" oszlopban szereplő eredménytartalék (±).
- a lekötött tartalékképzésnél figyelembe vett eredménytartalék-csökkenés (-).
- a negatív átértékel...
88/2002. Számviteli kérdés
621/2010/Szt. 140. § (4) bek./ISZ
A társaság átalakulása esetén van-e arra lehetőség, hogy a tulajdonosok a tőketartalékot az eredménytartalékba átcsoportosítsák? Az átalakulás során lekötött tartalékot az átalakulás cégbejegyzése után mely számlára kell, illetve lehet átvezetni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 140. §-ának (7) bekezdése valójában felülről korlátozza az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetébe eredménytartalékként beállítható összeget. A törvényi előírásból az következik, hogy az eredménytartalék összege nem haladhatja meg:- a "jogelőd" oszlopban szereplő eredménytartalék (±).
- a lekötött tartalékképzésnél figyelembe vett eredménytartalék-csökkenés (-).
- a negatív átértékelési különbözet miatti eredménytartalék-csökkenés (-).
- egyesülés (beolvadás) esetén az eredménytartalék-korrekciók (±).
összevont értékét, amely összeg azonban csak pozitív összeg lehet.
A számviteli törvény előírásai mellett a vagyonmérlegben a meglévő tőketartalékból annyit kell (és lehet) az eredménytartalékba áttenni (felhasználni), amennyi ahhoz kell, hogy az eredménytartaléknak ne legyen negatív értéke. A számviteli törvény 36. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a tőketartalék a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére használható fel. Ebből viszont következik, hogy a tőketartalék pozitív eredménytartalék képzésére, a meglévő eredménytartalék bővítésére nem használható fel.
Amennyiben nincs tőketartalék, de az eredménytartalék negatív, akkor valójában a jegyzett tőkét kell a vagyonmérlegben csökkenteni a negatív eredménytartalék ellentételezésére (hogy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegében ne legyen az eredménytartalék negatív előjelű, mert ilyen nem lehet).
A tőketartalékból az eredménytartalékba csak a számviteli törvény előírásai szerint lehet összeget átvezetni. A társaság elhatározása alapján a tőketartalékból az eredménytartalék más jogcímen nem növelhető, a számviteli törvény nem ad erre lehetőséget.
A számviteli törvény 140. §-ának (4)-(6) bekezdése meghatározza, hogy mikor és minek a fedezetére kell az átalakulás során lekötött tartalékot képezni. Ezen lekötött tartalék forrását a számviteli törvény nem jelöli meg. Nyilvánvaló, ha van eredménytartalék, akkor annak csökkentésével kell lekötött tartalékot képezni a várható vagyonvesztésre, az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségekre. Előfordulhat az is, hogy a jegyzett tőke csökkentésével kell a lekötött tartalékot a vagyonmérlegben megképezni.
Átalakulás bejegyzése után a lekötött tartalékba helyezett összegek egy része olyan, hogy azok megszüntethetők. A lekötött tartalék feloldását a számviteli törvény 38. §-ának (6) bekezdése alapján a tőketartalékkal, az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.
Ha a lekötött tartalékot az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérlegébe csak a jegyzett tőke csökkentésével lehetett beállítani, akkor ezt a lekötött tartalékot a tőketartalékkal szemben indokolt feloldani a jegyzett tőke helyett. (A jegyzett tőke a tulajdonosok befektetése, abból - a lekötött tartalékon keresztül - nem indokolt a tevékenység eredményeként jelentkező eredménytartalékot képezni. Ha ezt tennénk, akkor a saját tőke összetételére vonatkozó információ lenne valótlan.)
Ha a jegyzett tőkét nem az átalakulás során és nem tőkekivonással szállítják le, úgy abból akkora összeget indokolt az eredménytartalék javára átvezetni, amennyi a negatív eredménytartalékot ellentételezi, az ezt meghaladó összeget pedig a tőketartalékba célszerű helyezni. (Eredménytartalékba helyezés esetén az is előfordulhatna, hogy a tulajdonos a saját befektetéséhez csak osztalék formájában juthatna hozzá.)
[2000. évi C. törvény 36. § (2) bek., 38. § (6) bek., 140. § (4)-(7) bek.]