adozona.hu
86/1999. Számviteli kérdés
86/1999. Számviteli kérdés 256/2010/Szt. 42. § (3) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az osztalékról a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény előírásai alapján a gazdasági társaság közgyűlése, taggyűlése dönt. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai értelmében a közgyűlés, a taggyűlés által jóváhagyott, a mérleg fordulónapjáig ki nem fizetett osztalék összegét az alapítókkal (tulajdonosokkal) szembeni kötelezettségként kell figyelembe venni, és a kifizetésig a beszámolóban is ennek megfelelően kell kimutatni.
Sem a számviteli törvény, sem a gazdasági ...
Sem a számviteli törvény, sem a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai az osztalékkifizetés pénzügyi teljesítését nem kötik határidőhöz, a közgyűlésnek, a taggyűlésnek legfeljebb a kifizetés lehetséges legkorábbi időpontjáról szükséges döntenie.
A megállapított, de még ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség jellemzően rövid lejáratú kötelezettségnek minősül, éven túli kötelezettség esetén - bár az a hivatkozott törvények alapján nem értelmezhető - azonban azt át kell vezetni a hosszú lejáratú kötelezettségek közé.
Ha a tulajdonos (illetve valamely tulajdonos) a mérlegkészítés (a mérleg elfogadása) időpontját követően később mégis úgy dönt, hogy a megállapított osztalékot nem veszi fel, annak összegéről lemond, akkor azt nem lehet az eredménytartalékba visszavezetni, és nem lehet a cégbíróságnál már letétbe helyezett korábbi beszámolót módosítani, hanem azt mint elengedett kötelezettséget kell elszámolni a rendkívüli bevételekkel szemben.
[2000. évi C. törvény 42. § (3) bek.]