adozona.hu
84/2005. Számviteli kérdés
84/2005. Számviteli kérdés 378/2010/Szt. 56. §/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A választ célszerű a kérdés pontosításával kezdeni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) nincsen ugyanis olyan előírás, hogy a készletekről nem kell nyilvántartást vezetni. A számviteli törvény 69. §-ának (2) bekezdésében csak arról van szó, ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő nyilvántartást nem vezet, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról leltározással köteles meggyőződni.
A számviteli törvény 78. §-ának (2) bekezdése hat...
84/2005. Számviteli kérdés
378/2010/Szt. 56. §/ISZ
Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, hogy mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
A választ célszerű a kérdés pontosításával kezdeni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) nincsen ugyanis olyan előírás, hogy a készletekről nem kell nyilvántartást vezetni. A számviteli törvény 69. §-ának (2) bekezdésében csak arról van szó, ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő nyilvántartást nem vezet, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról leltározással köteles meggyőződni.A számviteli törvény 78. §-ának (2) bekezdése határozza meg, mit kell anyagköltségként kimutatni, (5) bekezdése pedig azt, hogy mit kell az eladott áruk beszerzési értékeként az eredménykimutatásban szerepeltetni. Mindkét helyen az szerepel, hogy az értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési értéket.
A számviteli törvény 56. §-a meghatározza, hogy a készleteknél mikor kell értékvesztést (leértékelést, selejtezést) elszámolni. Ezek az előírások függetlenek attól, hogy a társaság vezet-e vagy nem vezet a készletekről nyilvántartást. Így az anyagköltségként, az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt bekerülési értéket a készletekkel kapcsolatos értékvesztés elszámolásakor, a készletek selejtezésekor - függetlenül attól, hogy ez év közben vagy év végén történik - csökkenteni kell a költségkénti, ráfordításkénti elszámolás értékének készletre vételével (T 21-22, 26-28 - K 51, 814) és el kell számolni azt az egyéb ráfordítások között a készletek elszámolt értékvesztéseként (T 866 - K 21-22, 26-28).
A selejtezett, leértékelt készlet értékvesztésnek minősülő bekerülési értéke azért nem maradhat az anyagköltségben, az eladott áruk beszerzési értékében, mert az ellentétes a számviteli törvény tételes előírásaival.
Az eddigiek során a vásárolt készletekről volt szó. Természetesen ezek az előírások a saját előállítású termékek értékvesztése (leértékelése, selejtezése) esetén is alkalmazandók (T 26 - K 582, T 581 - K 23-25, T 866 - K 261).
[2000. évi C. törvény 56. §]