adozona.hu
82/2007. Számviteli kérdés
82/2007. Számviteli kérdés 185/2010/Szt. 29. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 29. §-ának (1) bekezdése szerint követelésként kell kimutatni a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. A számviteli törvény 29. §-ának (8) bekezdése alapján az egyéb követelések között a peresített követelésekből azokat a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket kell kimutatni, amelyek a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni követelések, továbbá nem áruszállításból és szolgáltatásból (v...
82/2007. Számviteli kérdés
185/2010/Szt. 29. § (1) bek./ISZ
Az évekkel ezelőtt elkezdődött kártérítési pert lezáró - jogerőre emelkedett - bírósági ítélet a társaság volt vezetőit nagy összegű kártérítésre kötelezte. A kártérítésre kötelezett magánszemélyek azonban nem fizettek, a kártérítés megtérülésének esélye minimális. Szerintem a számviteli törvény nem kezeli a jogerősen megítélt követelés teljesen bizonytalan voltát. Ha a társaság a megítélt követelést kimutatja, akkor az valószínűsíthető, hogy később behajthatatlan követelésként kell leírnia.
A követelésként elszámolásra kerülő egyéb bevétel így fiktív bevétel, és miatta jelentős összegű társasági adót is kell fizetni. Ilyen esetben el lehet-e tekinteni a jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelésétől?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 29. §-ának (1) bekezdése szerint követelésként kell kimutatni a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. A számviteli törvény 29. §-ának (8) bekezdése alapján az egyéb követelések között a peresített követelésekből azokat a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket kell kimutatni, amelyek a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni követelések, továbbá nem áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) származó követelések, valamint nem váltókövetelések. A kérdésben említett, kártérítés miatti követeléseket így az egyéb követelések között kell kimutatni a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjával, az egyéb bevételekkel szemben.A számviteli törvény nem tartalmaz eltérő előírást annak függvényében, hogy az adós gazdálkodó szervezet vagy magánszemély, illetve az adós fizetőképes-e vagy sem.
A könyvekben kimutatott és az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél a számviteli törvény 55. §-a szerint - az adós minősítése alapján - értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztésként elszámolásra kerülő összeg akár a követelés teljes összege is lehet, és ezzel eredményre gyakorolt közvetlen hatása a bírósági ítélet könyvelésének nem lesz. Az adózott eredményre viszont közvetetten és átmenetileg kihat, mivel az értékvesztésként elszámolt összeggel a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell, és emiatt esetleg több társasági adót kell fizetni, amelyet a társaság akkor kap vissza, ha a bíróság által megítélt követelést az adósok kifizetik, illetve ha az a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja szerint behajthatatlanná válik.
[2000. évi C. törvény 29. § (1) bek., (8) bek.]