adozona.hu
84/1999. Számviteli kérdés
84/1999. Számviteli kérdés 243/2010/Szt. 40. § (1) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 158. §-a, illetve 259-261. §-a lehetőséget biztosít a törzstőkén, az alaptőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelésre. E lehetőséggel összefüggésben rendelkezik a számviteli törvény 35-38. §-ai, 40. §-ának (1) bekezdése a jegyzett tőke jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a tőketartalék, az eredménytartalék) terhére történő emelésének további feltételeiről, illetve számviteli elszámolási szabályairól.
E t...
E tőkeemelés külső tőkebevonás nélkül, a gazdasági társaság meglevő, "felhalmozott" jegyzett tőkén felüli ("szabad rendelkezésű") vagyonából történik, ahol külön pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni betét (vagyoni hozzájárulás) szolgáltatására nem kerül sor. Ha pedig külön vagyoni hozzájárulásra nem kerül sor, akkor az ilyen tőkeemeléshez nem rendelhető (gyakorlatilag nem is értelmezhető) sem a pénzbeli, illetve nem pénzbeli betét nagysága és aránya, sem pedig a nem pénzbeli betétnek a tételes listája (az "apportlista").
Megjegyezzük továbbá, hogy a törzstőkén, az alaptőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés hiteles dokumentuma az éves (egyszerűsített éves) beszámoló, illetve a közbenső mérleg.
[2000. évi C. törvény 40. § (1) bek.]