adozona.hu
68/2001. Számviteli kérdés
68/2001. Számviteli kérdés 518/2010/Szt. 78. § (3) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kiadók a kiadói tevékenység részeként egy kiadvány (könyv, lap, folyóirat stb.) elkészítésével és a kész kiadvány terjesztésével kapcsolatos összes tevékenységet vagy maguk végzik, vagy megbíznak más gazdálkodó(ka)t egyes részfolyamatok elvégzésével díjazás fejében. A kiadói tevékenység része lehet a kiadást megelőzően végzett reklámozás, szerződéskötés a szerzővel (szerzőkkel), a kézirat szerkesztése, nyomdakész állapotba hozása, esetlegesen a nyomdai alapanyag (papír) beszerzése, átadása ...
Ebben a folyamatban tehát a nyomdai tevékenység csak egy részfolyamatot képvisel, a mű elkészültének és terjesztésének teljes folyamatát a kiadó szervezi, tartja kézben, arra a szerzői jogra vonatkozó előírások szerint a kiadó jogosult. Az elkészült mű leglényegesebb részét a szellemi munka végeredménye, a kész kézirat jelenti, amely nélkül a művet nem is nevezhetnénk alkotásnak. Ebből következően önmagában a nyomdai tevékenység eredményét nem tekinthetjük készterméknek még abban az esetben sem, ha a nyomtatáshoz szükséges alapanyagot a nyomda szerzi be. Ekkor az alapanyag értékével növelt munkadíj értéke lesz a teljes nyomdaipari tevékenység számlázott értéke, amely igénybe vett szolgáltatásként számolandó el. (Ehhez kapcsolódóan megjegyezzük, hogy a valós folyamatokat jobban visszatükrözőnek tekintjük, ha az alapanyagot a kiadó szerzi be.) Ha a kiadó az alapanyagot más gazdálkodótól szerzi be, akkor az alapanyag értékét anyagköltségként kell a kiadónál elszámolni.
A Vámtarifaszámok Jegyzékében szereplő, ide vonatkozó számok (4901, 4902 stb.) már az elkészült műre (könyvre, folyóiratra stb.), illetve annak értékesítésére vonatkoznak, nem pedig annak előállítási folyamatára, tehát számviteli szempontból helytelen az a gyakorlat, amely során a nyomda a fenti VTJ számot tünteti fel a kiállított számlában, miközben szolgáltatást végez.
A fentiektől részben eltérő ezen tevékenység áfatörvény szerint minősítése, ugyanis a 2000/68. Adózási kérdés szerint a nyomda - amennyiben késztermék elkészítését vállalja - áfa szempontból terméket értékesít, és így (mivel kedvezményes áfakulcsú termékről van szó) adókulcsa eltér a szolgáltatás után felszámított áfakulcstól. Az iránymutatás szerint a nyomda akkor végez szolgáltatást, ha csak egyes részmunkákat végez, nem pedig a termék készregyártását. Számviteli szempontból - a fentebb indokoltak szerint - a nyomda csak egy résztevékenységet végez még abban az esetben is, ha a könyv teljes fizikai (technikai) kivitelezését elvégzi, hiszen a kiadvány (a termék) legfontosabb része, a szerzők által végzett szellemi munka hasznosítási joga nem a nyomdáé. Csak abban az esetben képzelhető el a nyomda termék-előállítása és termékértékesítése, ha termék-előállítás költségének fő részét alkotó szellemi terméket, annak kiadói jogát a kiadó "értékesíti" (továbbszámlázza) a nyomda felé.
A számviteli és az áfatörvény szerinti értelmezés ez esetben eltérhet, ami a gazdasági eseményről kiállított bizonylatokon és a nyilvántartásokban is követendő.
[2000. évi C. törvény 78. § (3) bek.]