adozona.hu
55/2006. Számviteli kérdés
55/2006. Számviteli kérdés 13/2010/Áhsz. 17. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ha a kifejlesztett szoftver megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-a (7) bekezdésében előírtaknak és a költségvetési szerv a teljes szoftvert saját feladatai ellátására a továbbiakban is használni akarja, akkor a szoftvert a költségvetési szerv könyveiben a szellemi termékek között indokolt kimutatni. Ebben az esetben a költségvetési szerv az előállított szoftver egyes moduljainak legfeljebb csak a használati jogát engedi át, a tulajdonjo...
55/2006. Számviteli kérdés
13/2010/Áhsz. 17. § (1) bek./ISZ
Költségvetési szervünk az általa alkalmazott saját előállítású szoftverének egyes moduljait értékesíteni szeretné. Az értékesítéssel kapcsolatban milyen számviteli feladatok merülnek fel, és az ellenérték meghatározása során milyen tényezőket kell figyelembe venni?
Ha a kifejlesztett szoftver megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-a (7) bekezdésében előírtaknak és a költségvetési szerv a teljes szoftvert saját feladatai ellátására a továbbiakban is használni akarja, akkor a szoftvert a költségvetési szerv könyveiben a szellemi termékek között indokolt kimutatni. Ebben az esetben a költségvetési szerv az előállított szoftver egyes moduljainak legfeljebb csak a használati jogát engedi át, a tulajdonjog a költségvetési szervnél marad.Az előállított szoftver bekerülési értéke a számviteli törvény 51. §-ának (1) bekezdése szerint a fejlesztés során felmerült közvetlen önköltség. A fejlesztés során felmerült költségek közül a bekerülési érték részeként azokat a költségeket lehet figyelembe venni, amelyek a költségvetési szerv önköltség-számítási szabályzatában foglaltaknak megfelelően a szoftver előállításához közvetlenül kapcsolódnak.
Az előállított szoftver felhasználói jogának ellenérték fejében történő átengedése vagyoni értékű jog értékesítésének minősül. A vagyoni értékű jog értékesítése az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint szolgáltatás értékesítésnek tekinthető, így az értékesítés során elszámolt bevételt szolgáltatás értékesítés bevételeként indokolt kimutatni.
A kifejezetten értékesítési célból előállított szoftver használati joga eladási árának kialakításakor a szoftverfejlesztés során és az értékesítéssel kapcsolatban felmerült teljes költségből kell kiindulni, mivel az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 81. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy költségvetési szervek esetén az alaptevékenysége ellátásához kapcsolódóan meghatározott feladat ellátásához kapcsolódóan eseti bevételhez jut a szolgáltatás értékesítéséből származó bevételnek fedeznie kell a felmerült közvetlen és közvetett költségeket is, beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is. E hivatkozott jogszabályi rendelkezés természetesen csak a minimumkövetelményt határozza meg, amelynél a ténylegesen elért bevétel több is lehet.
Másodlagos hasznosításnál azonban ez az előírás egy az egyben nem alkalmazható. Ilyenkor a piaci viszonyokból indokolt kiindulni, ami szintén eredményezheti a teljes előállítási költséget meghaladó ellenérték (ár) érvényesítését. A piaci érték meghatározásához javasolható megfelelő szakértő véleményét kikérni.
[249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 17. § (1) bek., 28. § (5) bek., 34. § (1) bek., 2007. évi CXXVII. törvény 13. § (2) bek. a) pontja]