adozona.hu
79/2002. Számviteli kérdés
79/2002. Számviteli kérdés 361/2010/Szt. 53. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök a végleges leállításból következően feleslegessé váltak, azok a vállalkozási tevékenységet, a működést már nem szolgálják. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 23. §-ának (5) bekezdése szerint az ilyen tárgyi eszközöket át kell sorolni a forgóeszközök közé. Az üzem leállításának megállapításakor célszerű olyan dokumentumot (jegyzőkönyvet) készíteni, amelyben a leállítás tényén túlmenően...
79/2002. Számviteli kérdés
361/2010/Szt. 53. § (1) bek./ISZ
Vállalkozásunk egyik üzemegységének termelését - az ott gyártott termékek alacsony keresettsége okán - véglegesen leállította. Hogyan lehet az üzemcsarnok leszerelt tárgyi eszközeinek (gyártósor, gépek, egyéb berendezések, felszerelések) értékét elszámolni a hasznosítás különböző lehetőségeit figyelembe véve? Lehet-e továbbra is terv szerinti értékcsökkenési leírást elszámolni, illetve milyen értékben lehet (kell) terven felüli értékcsökkenést könyvelni?
A leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök a végleges leállításból következően feleslegessé váltak, azok a vállalkozási tevékenységet, a működést már nem szolgálják. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 23. §-ának (5) bekezdése szerint az ilyen tárgyi eszközöket át kell sorolni a forgóeszközök közé. Az üzem leállításának megállapításakor célszerű olyan dokumentumot (jegyzőkönyvet) készíteni, amelyben a leállítás tényén túlmenően rögzítik a feleslegessé vált tárgyi eszközök hasznosíthatóságának lehetőségeit is.a) Lehetnek olyan tárgyi eszközök, amelyek változatlan formában közvetlenül értékesíthetők, várhatóan még a folyó üzleti éven belül. Az értékesítés történhet a könyv szerinti vagy azt meghaladó értéken, de történhet a könyv szerinti értéket el nem érő, azt meg sem közelítő értéken is.
A számviteli törvény 52. §-ának (7) bekezdése és 53. §-ának (5) bekezdése alapján a korábbi terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem indokolt, ha a tárgyi eszközöket rendeltetésüknek megfelelően már nem használják, ha az évenként elszámolandó értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott tárgyi eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be. A számviteli törvény 53. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján viszont terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a várhatóan értékesítendő tárgyi eszközöknél, abban az esetben amikor a könyv szerinti érték magasabb, mint a várható eladási ár.
Mivel a beszámolót az üzleti évről kell készíteni, az üzleti év mérlegfordulónapján a tárgyi eszközként nem használt eszközök nem szerepelhetnek a tárgyi eszközök között. Így amennyiben ezen eszközök értékesítése a mérleg fordulónapjáig megtörténik, akkor az eszközök értékesítését a tárgyi eszközök közvetlen értékesítési szabályai szerint kell elszámolni. Amennyiben ezen eszközök értékesítése a mérlegfordulónapig nem történik meg, akkor ezen eszközöket a vásárolt készletek közé át kell vezetni valós értéküknek megfelelő értéken, a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után, maximum könyv szerinti nettó értékén.
b) Lehetnek olyan tárgyi eszközök, amelyek változatlan formában közvetlenül nem értékesíthetők, azokat le kell bontani, szét kell szerelni, s legfeljebb alkatrészei, tartozékai azok, amelyek esetleg értékesíthetők.
A leállítást követően ezen eszközöknél sem indokolt a korábbi terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A számviteli törvény 53. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint viszont terven felüli értékcsökkenést kell még a kivezetés előtt elszámolni olyan összegben, hogy a kivezetendő tárgyi eszköz használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben.
Az adott esetben a használhatóságnak megfelelő piaci értéket a kibontott és hasznosítható alkatrészek, tartozékok piaci értéke és a hulladékanyagok várhatóan realizálódó értéke határozza meg. Amennyiben az így meghatározott piaci érték kevesebb, mint a könyv szerinti érték, a különbözet összege a terven felüli értékcsökkenés összege. Ha az így meghatározott piaci érték több, mint a könyv szerinti érték, akkor a készletre vételi értéket a könyv szerinti érték határozza meg. (Nulla könyv szerinti érték mellett a készletre vételi érték is nulla, és akkor a készletre vett alkatrészeket, tartozékokat sem lehet értékkel felvenni.)
A készletek közé való átvezetésnek a szétszereléskor, a bontáskor, de legkésőbb a mérlegfordulónappal meg kell történnie. Ha a kibontott, szétszerelt alkatrészeket, tartozékokat később értékesítik, a vásárolt készletek értékesítésére, számlázására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
c) Azon eszközöket is indokolt kivezetni a tárgyi eszközök közül, amelyeket nem használnak, de értékesíteni sem kívánnak, a későbbi használhatóság reményében garázsban, konzerváltan tárolnak. A tárgyi eszközök közül a kivezetés a vásárolt készletek közé történő átvezetést jelent, olyan értéken, amennyit az a várható hasznosításkor majd érni fog. Természetesen ez az érték nem lehet magasabb, mint a könyv szerinti érték. A konzerváltan megőrzött, de rendeltetésszerűen tárgyi eszközként nem használt és ezért a készletek közé legkésőbb a mérlegfordulónapig átvezetett eszközöknél a leállítást követően terv szerinti értékcsökkenést szintén nem indokolt elszámolni, a készletek közé történt átvezetést követően pedig terven felüli értékcsökkenés elszámolására sincs lehetőség.
[2000. évi C. törvény 23. § (5) bek., 52. § (7) bek., 53. § (1)-(3) bek.]