adozona.hu
78/1999. Számviteli kérdés
78/1999. Számviteli kérdés 29/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint az épület értéke a rendeltetésszerű használatbavételig (az üzembe helyezésig) felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható költségeket foglalja magában, vásárlás esetén a megszerzésért fizetett ellenértéket is. Ez nagyon lényeges annak a kérdésnek a meghatározásához, hogy egy épületnél mikor lehet selejtezésről beszélni.
Ahhoz, hogy az épület rendeltetésének megfelelően használható legyen, feltétlenül szükséges a fűtés, a világítás, a v...
78/1999. Számviteli kérdés
29/2010/Szt. 3. § (4) bek./ISZ
Lehet-e épületen végzett átalakítási munkák esetén selejtezésről beszélni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint az épület értéke a rendeltetésszerű használatbavételig (az üzembe helyezésig) felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható költségeket foglalja magában, vásárlás esetén a megszerzésért fizetett ellenértéket is. Ez nagyon lényeges annak a kérdésnek a meghatározásához, hogy egy épületnél mikor lehet selejtezésről beszélni.Ahhoz, hogy az épület rendeltetésének megfelelően használható legyen, feltétlenül szükséges a fűtés, a világítás, a vízellátás stb. Ezért az épület fogalmába (és így értékébe is) tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, központi fűtési, szellőzési, légüdítő berendezések és felvonók, amelyek az építmény szerkezeteibe beépítve, annak használhatóságát és ellátását biztosítják. Az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az építmény fogalmába tartoznak, ha azok az építmény használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak.
Természetesen, az épületen belüli, de nem az épület használhatóságát, ellátását szolgáló, alapvetően technológiai rendeltetésű vezetékek és berendezések (például a teherfelvonó) értékét nem tartalmazhatja az épület értéke, mert ezeket külön-külön, egyedileg kell tárgyi eszköznek minősíteni és a gépek, berendezések között kimutatni.
Az épület, mint műszaki alkotás, a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészében elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja.
Az épületnek, mint tárgyi eszköznek számviteli szempontból éppen ez az egyik, lényeges minősítő ismérve, hogy elválasztott teret alkot, amelynek jellemző mértékegysége is van: az alapterület m2-ben, a térfogat lgm3-ben.
A selejtezés számviteli szempontból az állományból történő részbeni vagy teljes kivezetést jelenti, természetesen naturáliákhoz kötött értékben (bruttó érték és elszámolt értékcsökkenés). Épületnél tehát a selejtezés azt jelenti, hogy az épület egy részét (például egy emeletet) vagy az épület egészét (az alapokig vagy azt is) lebontják, azaz a hasznos alapterület, térfogat csökken. Önmagában az épület egyes szerkezeti elemeinek, az épületgépészeti vezetékek és berendezések kicserélése azonban nem selejtezés, az nem jár együtt az alapterület, a térfogat csökkentésével. (Nem véletlen, hogy felújítás esetén sem lehet selejtezni!)
Év végén az eszközöket piaci értékükön kell értékelni és amennyiben könyv szerint értékük magasabb, mint a piaci érték, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.
A terven felüli - az egyéb ráfordításként elszámolandó - értékcsökkenési leírás azonban nem selejtezés.
Az átalakítás költségei az eszköz (az épület) értékét növelő tételek. Az átalakítással kapcsolatosan felmerült minden költség (beleértve a bontás, a sittelszállítás költségeit is) beruházási költség, és az épület értékét növeli. Az átalakítás költségei a bontás során visszanyert és hasznosított anyagok értékével csökkentendők.
[2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdésének 7-9. pontja]