74/2002. Számviteli kérdés 209/2010/Szt. 33. § (6) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A bevásárlóközpont működéséhez (de egy lakóépület használatához is) szükség van az infrastruktúrára, az építési hatóság ennek meglétét feltételként előírja. Annak eldöntése, hogy az infrastruktúra-hálózat kialakítása, bővítése kinek a feladata, milyen pénzügyi forrásokból kell azokat megvalósítani, nem számviteli kérdés. Tény viszont az, és ezt számvitelileg is kezelni kell, hogy az infrastruktúra-hálózat kialakításával, bővítésével új eszközök jönnek létre, vagy a meglévők értéke nő. Ez igaz...

74/2002. Számviteli kérdés
Ügyfelünk jelentős beruházásokat valósított és valósít meg, ezek a beruházások bevásárlóközpontok és azok környezetének kialakítását foglalják magukba. A kereskedelmi tevékenység megkezdésének feltétele utak és műtárgyaik, illetve a közművek megépítése. A hatályos jogszabályok alapján az elkészült utak és műtárgyak forgalomképtelenek, azok a helyi önkormányzat tulajdonát képezik. Az önkormányzatok részére a térítés nélküli átadás a megépítést végző társaság számára vagyonvesztéssel jár. Kérdésünk az, hogy az út és műtárgyai, illetve a közművek megvalósításának költségeit vagyoni értékű jogként ki lehet-e mutatni, mivel ezen költségek a vállalkozás érdekében felmerült költségek és a tevékenység során több év alatt térülnek meg?
A bevásárlóközpont működéséhez (de egy lakóépület használatához is) szükség van az infrastruktúrára, az építési hatóság ennek meglétét feltételként előírja. Annak eldöntése, hogy az infrastruktúra-hálózat kialakítása, bővítése kinek a feladata, milyen pénzügyi forrásokból kell azokat megvalósítani, nem számviteli kérdés. Tény viszont az, és ezt számvitelileg is kezelni kell, hogy az infrastruktúra-hálózat kialakításával, bővítésével új eszközök jönnek létre, vagy a meglévők értéke nő. Ez igaz lenne akkor is, ha jogszabály nem írná elő, hogy ezen eszközök üzemben tartása kinek a feladata.
Az infrastruktúrához tartozó eszközök tulajdonlásának sajátos szabályaiból és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 23. §-a (1) bekezdésének előírásából következik, hogy az önkormányzati tulajdonba átadott utakat és műtárgyakat, a közműveket az önkormányzat könyveiben kell szerepeltetni, lehetőség szerint azon az értéken, amennyi azoknak a tényleges bekerülési értéke. Ha viszont az adott eszközt az önkormányzat könyveiben szerepeltetni kell, akkor az nem mutatható ki annál, aki azt megépítette. (Ugyanaz az eszköz két helyen nem szerepelhet!) Azzal, hogy az építtető ezeket az eszközöket átadja az önkormányzatnak, az eszközállománya valóban csökken.
Tény tehát, hogy az önkormányzat konkrét eszközöket vesz át, amelyet törvényi előírás alapján a könyveiben ki kell mutatnia. Az adott esetben ezekért az eszközökért nem fizetett, tehát térítés nélkül kapta meg. (Szükséges megjegyezni e tekintetben, hogy az átadásra - a felek kölcsönös megállapodása alapján - a térítés nélküli eszközátadás helyett más módon is sor kerülhet.) Ha viszont az átvevő önkormányzat térítés nélkül kapja az eszközöket, akkor az átadónál is a térítés nélküli eszközátadás számviteli és adózási szabályait indokolt alkalmazni.
Az adott esetben az utak és műtárgyai, a közművek megépítését nem lehet az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kimutatni, mivel az ott rögzített feltételek nem teljesülnek, a térítés nélküli átadást nem lehet jogszabályban nevesített hozzájárulás megfizetésének értelmezni, és közvetlenül konkrét (nevesített) használati jogot sem szerzett az építtető.
Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról akkor lehetne beszélni, ha például az utat és műtárgyait az önkormányzat építtette volna meg a saját pénzeszközei felhasználásával, a bevásárlóközpont építtetője pedig ezen eszközök 15-20 éves használatának a megszerzéséért fizetett volna előre, és ezzel például a bevásárlóközpontba látogatók részére úthasználati jogot vásárolt volna. Közművek esetében egyszerűbb a helyzet, mert ott általában jogszabályok írják elő a hozzájárulás fizetését, meghatározva annak mértékét és feltételeit is. [Magának a közműnek a megépítése (megépíttetése) a közművet üzemeltető társaság feladata.]
A jogszabállyal szabályozott esetekben érvényesülni tud tehát a számviteli törvény 15. §-a (7) bekezdésében megfogalmazott összemérés elve is. Az összemérés elvére való hivatkozás nem ad azonban arra felhatalmazást, hogy a jogszabályban előírtaktól - jogilag nem szabályozott, logikailag nem szabályozható esetek miatt - el lehessen térni.
A számviteli törvény 2008. január 1-jétől hatályos 33. §-a (6) bekezdésének előírása ad azonban arra lehetőséget, hogy az üzemeltetőnek - jogszabályi rendelkezés alapján - térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott eszközök (az adott esetben az út és műtárgyai, a közművek beruházásként kimutatott eszközei) rendkívüli ráfordításként elszámolt nyilvántartás szerinti értékét halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolják. Az így elhatárolt nyilvántartás szerinti értéket az átadáskor meghatározott módon és időtartamon belül kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.
[2000. évi C. törvény 23. § (1) bek., 33. § (6) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.