adozona.hu
74/2001. Számviteli kérdés
74/2001. Számviteli kérdés 124/2010/Szt. 23. § (4) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. E szabály alkalmazása a következők szerinti elszámolásokat teheti szükségessé:
I. Amennyiben a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átvett, illetve a megvásárolt földterület az átvétel (a beszerzés) és az esetleges továbbértékesítés közötti időszakban - rendeltetését tekintve - tárgyi eszközként tölti be fu...
74/2001. Számviteli kérdés
124/2010/Szt. 23. § (4) bek./ISZ
Kötelező-e az apportként kapott, illetve vásárolt földterületeket tárgyi eszközként kimutatni a könyveinkben, ha azokat néhány munkafolyamat (például közművesítés) elvégzését követően, egy későbbi időpontban esetleg értékesíteni kívánjuk? Hogyan határozzuk meg a földterületek nyilvántartási egységeit? Megoszthatjuk-e a földterületekkel kapcsolatban felmerült költségeinket négyzetméter-arányosan?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. E szabály alkalmazása a következők szerinti elszámolásokat teheti szükségessé:I. Amennyiben a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átvett, illetve a megvásárolt földterület az átvétel (a beszerzés) és az esetleges továbbértékesítés közötti időszakban - rendeltetését tekintve - tárgyi eszközként tölti be funkcióját, mert azt a továbbértékesítő használatba veszi, illetve előreláthatólag használatba fogja venni, a földterületet beruházásként, illetve tárgyi eszközként kell nyilvántartásba vennie. Ebben az esetben a földterületen végzett - a földterület értékét növelő - munkálatok számviteli elszámolása során a beruházásokra vonatkozó könyvviteli szabályokat kell alkalmazni. [A közművek, térburkolatok földterületen történő elhelyezésének, valamint a földterületen végrehajtott út-, és kerítésépítésnek a ráfordításai nem a telek értékét növelik, azok költségeit külön-külön kell gyűjteni és tárgyi eszközként (beruházásként) kimutatni.]
II. Abban az esetben, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átvett, illetve a megvásárolt földterületet az átvétel (a beszerzés) és a továbbértékesítés közötti időszakban a továbbértékesítő nem veszi használatba és a földterületen végrehajtandó - a földterület értékét növelő - munkálatokat idegen (külső) vállalkozóval végezteti el, úgy, hogy a munkálatokban semmilyen szerepet nem vállal (nem bocsát a kivitelező rendelkezésére anyagokat stb.), a földterület értékét - az I. részben leírtak figyelembevételével - a továbbértékesítésig az áruk között kell kimutatni, azzal, hogy azon az idegen (külső) vállalkozó által elvégzett munkálatok számlázott értékét a földterület értékét növelő tételként kell - az I. részben leírtak figyelembevételével - elszámolni.
III. Abban az esetben, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átvett, illetve a megvásárolt földterületet az átvétel (a beszerzés) és a továbbértékesítés közötti időszakban a továbbértékesítő nem veszi használatba, de a földterülettel kapcsolatos munkálatokban szerepet vállal, a földterület átvétele (beszerzése) vásárolt készlet beszerzésének minősül, az azon végzett munkálatok költségeinek elszámolása során viszont a saját termelésű készletekre vonatkozó könyvviteli szabályok szerint kell eljárni.
Az átvett, megvásárolt földterületek nyilvántartási egységeit - többek között - a számviteli törvény bekerülési értékre vonatkozó 47-51. §-ai figyelembevételével kell meghatározni. Minden esetben úgy kell a földterületek nyilvántartási egységeit kialakítani, hogy az egy nyilvántartási egységre jutó - a számviteli törvény szerinti - valós bekerülési érték meghatározható legyen, különös tekintettel arra, hogy az eszköz bekerülési értékében csak azok a költségek vehetők figyelembe, amelyek az eszköz beszerzése során közvetlenül felmerültek, azzal szoros kapcsolatban voltak, illetve amelyek az eszközre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a több nyilvántartási egységként nyilvántartott földterületet együttesen érintő munkafolyamatok költségeinek területarányos megosztása csak célszerűbb, megbízhatóbb mutató, jellemző hiányában alkalmazható a bekerülési érték meghatározása során.
A földterületen végrehajtandó munkafolyamatokkal összefüggésben fizetendő - jogszabályban meghatározott - fejlesztési hozzájárulások elszámolásakor figyelembe kell venni a számviteli törvény 26. §-a (3) bekezdésének előírásait is. Az említett előírás szerint az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - fejlesztési hozzájárulások (viziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamosenergia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jogot az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, ha az így szerzett használati jog legalább egy évig szolgálja a vállalkozó tevékenységét. Abban az esetben, ha a használati jog hozzájárulás útján történő megszerzése továbbértékesítési céllal történt, és e használati jog nem a vállalkozó (eladó) tevékenységét szolgálja tartósan (azzal, hogy a megfizetett hozzájárulás értékét a földterület eladási árának meghatározásakor - külön tételként - érvényesíti az eladó), a megszerzett használati jog értékét a továbbértékesítésig az áruk között kell kimutatni.
[2000. évi C. törvény 23. § (4) bek.]