adozona.hu
74/1998. Számviteli kérdés
74/1998. Számviteli kérdés 238/2010/Szt. 39. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az osztalékról, az osztalék megállapításáról, annak feltételeiről több jogszabály együttesen rendelkezik, így többek között a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: társasági törvény), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: cégtörvény).
A gazdasági társaságokról, illetve a számvitelről szóló törvény el...
74/1998. Számviteli kérdés
238/2010/Szt. 39. § (3) bek./ISZ
Lehetséges-e a korábbi évek osztalékkal kapcsolatos - egyébként jogszerű - döntését utólagosan módosítani?
Az osztalékról, az osztalék megállapításáról, annak feltételeiről több jogszabály együttesen rendelkezik, így többek között a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: társasági törvény), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: cégtörvény).A gazdasági társaságokról, illetve a számvitelről szóló törvény előírásai egyértelműen rendelkeznek arról, hogy az osztalékról a beszámoló elfogadásával egyidejűleg, a beszámoló alapján lehet csak dönteni.
A társasági törvény az egyes társasági formákra vonatkozóan külön-külön is tartalmazza [például a 132. § (2) bekezdésében, a 220. § (3) bekezdésében], hogy a társaság legfőbb szerepel "az osztalék kifizetéséről ..... a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat".
A társasági törvény indokolása, illetve a társasági törvény kommentárja külön is utal (az esetleges félreértések elkerülése érdekében) arra, hogy az osztalék fizetéséről történő döntés időpontjának meg kell egyeznie a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásának időpontjával. Csak így biztosítható ugyanis, hogy a gazdasági társaság adózott eredményének felhasználására és ezen belül az osztalék fizetésére vonatkozó határozat meghozatalára hiteles, megbízható információk birtokában kerüljön sor. Az osztalékfizetésre vonatkozó korlátozások is csak a számiteli törvény szerinti beszámolóval együtt értelmezhetőek.
A fentiek szerinti osztalékfizetést megelőzően osztalékelőleg fizetésére van lehetőség, vagyis osztalékelőlegnek minősül - annak összes következményével együtt - minden "osztalékjellegű" kifizetés, amelyet a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadását megelőzően határoznak el és teljesítenek.
A számviteli törvény 39. §-ának (3) bekezdése szerint a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A számviteli törvény 87. §-ának (4) bekezdése alapján a mérleg szerinti eredmény a szabad eredménytartalékból osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény utáni kamatra igénybevett összeggel módosított adózott eredmény és a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat különbözete.
A számviteli törvény 153. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy valamennyi, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles elfogadott beszámolóját, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot letétbe helyezni. A cégtörvény 18. §-ának (3) bekezdése szerint a beszámolónak elektronikus úton a céginformációs szolgálat részére való megküldésével a cég eleget tesz a letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének is.
A leírtakat támasztja alá az is, hogy sem a számviteli törvény, sem a cégtörvény nem tartalmaz arra vonatkozóan semmiféle utalást, eljárási szabályt, hogy a letétbe helyezett, illetve a közzétett beszámolókat saját hatáskörben módosítani lehetne.
Módosításra csak abban az esetben kerülhet sor, ha jogszabálysértés történt, és azt ellenőrzés, illetve önellenőrzés keretében (utólag) meg kell szüntetni. A beszámoló elfogadásával egyidejűleg az osztalékról hozott döntés - a hivatkozott korlátozások figyelembevétele mellett - saját hatáskörben hozott döntés, amelyet később, visszamenőlegesen megváltoztatni nem lehet.
A saját hatáskörben hozott és jogszerű döntések utólagos felülvizsgálatának bárminemű lehetősége mind a társasági jog, mind a hitelezői, illetve a tulajdonosi érdekvédelem szempontjából olyan negatív következményekkel járna, amelyeknek még a felvetése is jogbizonytalanságot eredményezne.
[2000. évi C. törvény 39. § (3) bek., 87. § (4) bek., 153. § (1) bek., cégtörvény 18. § (3) bek.]