71/2009. Számviteli kérdés 81/2010/Áhsz. 24. § (4)-(5) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A könyvviteli mérleg tételeinek tartalmát a költségvetési szervek vonatkozásában részben a számviteli törvény, részben az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet (a továbbiakban: Áhsz) határozza meg. A saját tőkére vonatkozóan az Áhsz 24. §-a rögzíti. A saját tőke tartós tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze. A könyvviteli mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ...

71/2009. Számviteli kérdés
Költségvetési szerv jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód költségvetési szervnél hogyan kell kimutatni a megszűnt intézmény könyvviteli mérlegében tőkeváltozásként szerepeltetett összeget?
A könyvviteli mérleg tételeinek tartalmát a költségvetési szervek vonatkozásában részben a számviteli törvény, részben az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet (a továbbiakban: Áhsz) határozza meg. A saját tőkére vonatkozóan az Áhsz 24. §-a rögzíti. A saját tőke tartós tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze. A könyvviteli mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ki. A tartós tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Már működő államháztartás szervezete tartós tőkéje átszervezés során akkor növekedhet, amennyiben az alapító (irányító) szerv a közfeladat ellátáshoz további eszközöket (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket) is rendelkezésre bocsát.
A Pénzügyminisztérium által az elemi költségvetési beszámoló összeállításához kiadott tájékoztatóban foglaltak szerint költségvetési szerv megszüntetése (összevonás, beolvasztás, szétválás) esetén a megszűnő államháztartási szervezet a megszűnés napjára készített elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében szereplő valamennyi eszközt (a költségvetési aktív pénzügyi elszámolások, a forgatási célú értékpapírok és a költségvetési pénzeszközök kivételével) és forrást (a tartalékok, a likvid hitelek, működési célú kötvénykibocsátások és a költségvetési passzív pénzügyi elszámolások kivételével) kivezeti a mérlegrendezési számlával szemben. Az átvevő (jogutód) szervezetnél - az Áhsz. 9. számú melléklet 4. pont a) alpontja szerint - az átszervezés során az átadó államháztartás szervezetétől kapott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, forgatási célú értékpapírokat, aktív pénzügyi elszámolásokat) és a kötelezettségek (ide nem értve a rövid lejáratú likvid hiteleket és rövid lejáratú működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettséget) különbségének pozitív összegét tartós tőkeként (411. számlán), negatív összegét tőkeváltozásként (412., illetve 413. számlán) kell nyilvántartásba venni. A tartós tőkében kell kimutatni a forgatási célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés összegét is. A jogutód költségvetési szerv állományba vételkor a tőkeváltozások főkönyvi számlát (412., 413. számlák) csak akkor alkalmazhatja, ha a megszűnő költségvetési szerv feladatait nem veszi át, tevékenységi köre nem bővül.
A Kincstár beszámoló elkészítéséhez használt K11-es programja ezt a számviteli megoldást jelenleg nem tudja kezelni, tehát az ellenőrző program a tartós tőke záró és nyitó adata között eltérést fog jelezni, amelyet az önkormányzatnak szövegesen indokolnia kell. Amennyiben az egyezőtlenség a költségvetési szervek megszűnése, átszervezése miatt keletkezik, a beszámolót a Kincstár - a kimutatott eltérések ellenére - befogadja.
[249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 24. § (3)-(4) bek., 9. számú melléklet 4. a) pont]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.