adozona.hu
65/2006. Számviteli kérdés
65/2006. Számviteli kérdés 177/2010/Szt. 28. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja, a befejezetlen termelés - 2006. január 1-jétől - kiegészült azzal, hogy ide kell érteni a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is. Ez a módosítás a gyakorlatban felmerült kérdésekre igyekszik választ adni.
A mérlegfordulónapján befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatások értékét a mérlegben a saját termelésű készletek között, a befejezetlen termelés tételében...
65/2006. Számviteli kérdés
177/2010/Szt. 28. § (2) bek./ISZ
A számviteli törvény 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja 2006. január 1-jétől befejezetlen termelésnek minősíti a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is. Ez az új előírás azt jelenti, hogy megszűnt egyes árbevétel-, kamat- és egyéb bevételtételek időbeli elhatárolásának a lehetősége? Ezután például a könyvelőnek is, a könyvvizsgálónak is befejezetlen szolgáltatást kell kimutatnia?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja, a befejezetlen termelés - 2006. január 1-jétől - kiegészült azzal, hogy ide kell érteni a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is. Ez a módosítás a gyakorlatban felmerült kérdésekre igyekszik választ adni.A mérlegfordulónapján befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatások értékét a mérlegben a saját termelésű készletek között, a befejezetlen termelés tételében kell kimutatni, az általános előírások szerint közvetlen önköltségen.
A kérdező ezt az előírást új szabályként értelmezi. Valójában azonban nem tekinthető új előírásnak, legfeljebb annyiban, hogy azt a törvény korábban tételesen nem nevesítette. Elegendő utalni arra, hogy az építési-szerelési munka is szolgáltatás és a befejezetlen (még ki nem számlázott) építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét eddig is befejezetlen termelésként kellett kimutatni. Sokszor volt vitatott viszont a befejezetlen építési-szerelési munkához kapcsolódó, már igénybe vett szolgáltatások költségei között elszámolt alvállalkozói teljesítmények szerepeltetése. Mivel az a megrendelő felé még nem került továbbszámlázásra az építési-szerelési munka részeként, a közvetített szolgáltatásnak nem minősülő alvállalkozói teljesítmények bekerülési, számlázott értékét is készletre kell venni a saját termelésű készletek között (mivel azt az 5. számlaosztályban költségként kellett elszámolni) befejezetlen termelésként. Természetesen, egyéb más szolgáltatást is idetartozónak indokolt tekinteni, ha a már elvégzett, illetve részben elvégzett szolgáltatás ellenértéke megfizetésének a megrendelővel kötött szerződés szerinti feltételei csak a mérlegfordulónapot követően teljesülnek, illetve ha a szerződés szerinti szolgáltatásnyújtás csak a mérlegfordulónap után fejeződik be, és a teljesítésről a számla csak ezt követően bocsátható ki.
A befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatások elszámolásának a törvénymódosítás szerinti szabályai érdemben nem érintik az árbevétel, a kamat- és egyéb bevételek aktív időbeli elhatárolására vonatkozó előírásokat.
A folyamatos szolgáltatásnyújtásnál (jellemzően például a közüzemi szolgáltatásoknál) vagy a bérbeadásnál, ahol a szolgáltatásnyújtás igénybevétele is folyamatosan megtörténik, ahol a tevékenység költségei folyamatosan és általában egyenletesen merülnek fel, a számviteli törvény 32. §-a (1) bekezdésének előírása szerint az időarányosan járó árbevétel aktív időbeli elhatárolásokkal szembeni elszámolása az összemérés számviteli alapelv érvényesülését segíti elő. Ha például bérbeadásnál a szerződés szerint a 2005. október 1-jétől 2006. március 31-ig terjedő időszak bérleti díjáról a számlát csak 2006. március 31-ével állítják ki, akkor a 2005. év árbevételeként (a IV. negyedévre járó díjat) az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell kimutatni, a szerződés alapján készült belső bizonylat szerint (T 391 - K 91-92).
Gyakran vitatott az egyik évről a másik évre átnyúló könyvvizsgálat, illetve könyvviteli szolgáltatás ellenértékének az elszámolása a könyvvizsgálónál, a könyvviteli szolgáltatást nyújtónál. Ha a könyvvizsgáló, a könyvelő a megbízójával kötött szerződés szerint havonta a ténylegesen elvégzett teljesítményét számlázza (és így a decemberi hónap teljesítményét is leszámlázza), nem vitás, hogy az elfogadott, elismert számla alapján számolja el az árbevételt. (Meg kell azonban jegyezni, hogy amennyiben a megbízó a számlázott ellenértéket nem fogadja el, nem ismeri el a mérlegkészítés időpontjáig, akkor azt árbevételként nem szabad elszámolni, az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében viszont e számlázott időszak közvetlen önköltségét meg kell határozni és befejezetlen termelésként indokolt kimutatni!)
Az üzleti évi beszámolóval kapcsolatos - szerződés szerinti - könyvvizsgálói, illetve könyvelői feladatok döntően olyanok, amelyeket a könyvvizsgáló, a könyvelő a tárgyévet követő üzleti évben végez el. E feladatok elvégzésének ellenértékét - a szerződésben rögzített módon - a mérlegfordulónapot követően számlázza a könyvvizsgáló, illetve a könyvelő és azt a felmerülés időszakában (a tárgyévet követő üzleti évben) számolja el árbevételként.
Ha a könyvvizsgáló, a könyvelő a megbízójával kötött szerződés szerint csak a szerződés szerinti időszak végén (a beszámoló elfogadásakor) számlázhat, és mivel a tevékenység (a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás) költségei a szerződés szerinti időszak alatt (például 2005. május 1. és 2006. április 30. között) nem egyenletesen, nem időarányosan merülnek fel (például a zárlati munkák elvégzése, az elkészült beszámoló auditálása lényegesen nagyobb költségráfordítással jár az elszámolási időszakon belül, a példa szerint 2006-ban), akkor az aktív időbeli elhatárolásokkal szembeni - előrehozott - árbevétel-elszámolás mellett az összemérés számviteli alapelvének követelménye nem érvényesül. Ezért az elvégzett, de még ki nem számlázott szolgáltatás közvetlen önköltségét befejezetlen termelésként indokolt készletre venni. (A könyvvizsgáló, a könyvelő - a példa szerinti esetben - 2005. évre árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben nem mutathat ki.)
[2000. évi C. törvény 28. § (2) bekezdésének b) pontja]