61/2005. Számviteli kérdés 142/2010/Szt. 25. § (6) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint a vállalkozónak a tulajdonában lévő, hosszú távon a vállalkozási tevékenység érdekében felhasználni tervezett vagyoni értékű jogokat a befektetett eszközök között kell kimutatnia. Idetartozik a több évre szóló bérleti jog is. Az a vállalkozás tehát, amelyik több évre szóló bérleti jogot vásárol, fel kell vennie azt a könyvviteli nyilvántartásaiba bekerülési értéken immateriális jószágként és a hasznos élettartama alatt, ami ebben az ...

61/2005. Számviteli kérdés
Vállalkozásunk egyik ingatlanának bérleti jogát 15 évre értékesíti. Hogyan kell elszámolni az értékesítést a bérleti jog eladójánál, illetve a bérleti jog vásárlójánál?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint a vállalkozónak a tulajdonában lévő, hosszú távon a vállalkozási tevékenység érdekében felhasználni tervezett vagyoni értékű jogokat a befektetett eszközök között kell kimutatnia. Idetartozik a több évre szóló bérleti jog is. Az a vállalkozás tehát, amelyik több évre szóló bérleti jogot vásárol, fel kell vennie azt a könyvviteli nyilvántartásaiba bekerülési értéken immateriális jószágként és a hasznos élettartama alatt, ami ebben az esetben nagy valószínűséggel a bérleti jog időtartama, bekerülési értékét értékcsökkenési leírás formájában el kell számolnia. Ha a vevő a bérleti jogot továbbértékesítési céllal vásárolta, akkor azt a készletek között kereskedelmi áruként indokolt kimutatnia.
A bérleti jog értékesítőjének, abban az esetben, ha az eladott bérleti jogot az eladó maga alapítja (tehát nem vásárlással került a vállalkozáshoz), akkor a kapott összeget az értékesítés árbevételeként kell elszámolnia. Mivel azonban ezt a jogot 15 évre adja át, ezért az érte kapott bevételnek is a következő 15 év bevételében kell jelentkeznie. Ennek megfelelően az elszámolt árbevételt el kell határolni és a következő 15 évben - eltérő rendelkezés hiányában - időarányosan kell felosztani.
Ha a vállalkozás a bérleti jogot nem maga alapítja, hanem korábban, más gazdálkodótól szerezte be, akkor e jog értékesítésekor annak könyv szerinti értékét ki kell vezetnie egyéb ráfordításként, míg a kapott bevételt egyéb bevételként kell elszámolnia.
Mindkét félnél az értékesítéssel azonos módon kell eljárni, ha a létező, de lejáró bérleti jogot - ellenérték fejében - meghosszabbítják.
[2000. évi C. törvény 25. § (6) bek., 45. § (5) bek., 72. § (1)-(2) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.