adozona.hu
57/2009. Számviteli kérdés
57/2009. Számviteli kérdés 84/2010/Szt. 14. § (8) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja előírása szerint a pénzeszközöket érintő gazdasági műveleteket a pénzmozgással egyidejűleg kell a könyvekben rögzíteni. Azok az alapbizonylatok, amelyek a készpénzmozgást kiváltó gazdasági eseményt rögzítik (például egy készpénz ellenében történő adásvétel) azt igazolják, hogy az ellenérték rendezése megtörtént készpénzben, de hogy a készpénz valóban a vállalkozás készpénzkészlet...
57/2009. Számviteli kérdés
84/2010/Szt. 14. § (8) bek./ISZ
Egy vállalkozásnál a társaság munkáját a tulajdonosok személyes közreműködés keretében látják el, így a vállalkozásnak nincs külön pénztárosa, mert a pénztárt a vállalkozás vezetője kezeli. Hogyan kell helyesen bizonylatolni a készpénzmozgásokat? Bevételi és kiadási pénztárbizonylatot csak abban az esetben állítanak ki, ha más, a pénzmozgást dokumentáló bizonylat nem áll rendelkezésre. A pénzmozgást időszaki pénztárjelentésben rögzítik. A kifizetések - azaz a pénzmozgás - bizonylatolása akkor történik, amikor a vállalkozás vezetője elszámol a számlákkal. Ezen számlák könyvelése viszont a számlán szereplő teljesítési dátummal történik. Megfelel-e ez az eljárás a számviteli törvény előírásainak?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja előírása szerint a pénzeszközöket érintő gazdasági műveleteket a pénzmozgással egyidejűleg kell a könyvekben rögzíteni. Azok az alapbizonylatok, amelyek a készpénzmozgást kiváltó gazdasági eseményt rögzítik (például egy készpénz ellenében történő adásvétel) azt igazolják, hogy az ellenérték rendezése megtörtént készpénzben, de hogy a készpénz valóban a vállalkozás készpénzkészletéből (pénztárából) került felhasználásra, vagy a készpénz, amit átvettek, valóban bekerült a vállalkozás készpénzállományába, azt nem dokumentálják minden esetben.Ezen előírásból következően a pénztárból történő kifizetések elszámolása ténylegesen akkor történhet meg, amikor a vállalkozás vezetője a pénzt - bizonyítható módon - (például a számla ellenében) ténylegesen felveszi, függetlenül attól, hogy a számlák milyen teljesítési időpontra vonatkoznak. A számlákkal dokumentált gazdasági eseményeket a könyvelésben - függetlenül a készpénzmozgástól - a számla szerinti teljesítési időpontra (időszakra) kell rögzíteni. A számviteli törvény 14. §-ának (8) bekezdése írja elő, hogy a vállalkozásnak a pénzkezelési szabályzatban mit kell szabályozni. Így a törvény előírása szerint többek között szabályozni kell a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylati rendet és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokat. A bizonylati rend kialakítása során természetesen indokolt figyelembe venni, hogy a vállalkozásnál a készpénz kezelését önálló személy látja-e el. Ha munkakörileg önálló pénztárost alkalmaznak a vállalkozásnál, akkor feltételezhető, hogy a készpénzkezelő személy eltér a készpénz ki- és befizetéseket ténylegesen teljesítő személytől. Ebben az esetben a pénztáros elszámoltatása a vállalkozás működéséből következően szükségszerű, így az érintett felek között a készpénzmozgás bizonylatolása a tényleges készpénzmozgáskor bevételi-kiadási pénztárbizonylattal történhet.
Ha a vállalkozásnál munkakörileg nincs önálló pénztáros, mert az első számú vezető (esetleg tulajdonos) látja el a pénzkezelést - így a készpénzkezelő és a készpénz ki- és befizetéseket teljesítő személy ténylegesen azonos - a készpénzmozgás rögzítésére elegendő lehet (a bevételi és kiadási jogcímekhez hozzácsatolt alapbizonylattal) egy bevétel-kiadás szintű analitika (úgynevezett pénztárjelentés) vezetése is. Ha a készpénzmozgás bizonylatolására nem áll rendelkezésre megfelelő alapbizonylat, a készpénzmozgás dokumentálására szükségszerűen bevételi-kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani.
[2000. évi C. törvény 14. § (8) bek., 165. § (3) bekezdésének a) pontja]