adozona.hu
57/2006. Számviteli kérdés
57/2006. Számviteli kérdés 69/2010/Szt. 10. § (2) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A nemzetközi pénzügyi beszámolási (korábban számviteli) standardok (a továbbiakban együtt: IFRS-ek) európai alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelet és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 10. §-ának (2) vagy (3) bekezdései alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolót az IFRS-ek szerint készítő anyavállalatnak alapvetően az IFRS-ek előírásai szerint kell eljárnia. Az EU Bizottságának 2003-ban kiadott Megjegyzések az Európai Parlament és a Tan...
A közlemény 4.2. pontja említi, hogy az IFRS-eknek a tartós, nem tartós szempontú besorolást feltételezve a mérlegre, illetve a költségek csoportosítását illetően az eredménykimutatásra vonatkozó elvárásai nagyon hasonlók a számviteli irányelvekben szereplőkhöz. A számviteli irányelvek 2003/51/EK irányelvvel történt módosítása a kötelező formák mellett lehetőséget teremtett más szerkezetű mérleg, illetve eredménykimutatás alkalmazására is (ezt a rendelkezést a számviteli törvény nem vette át).
A pénzügyi beszámolásról szóló 1. IAS sem a mérlegre, sem az eredménykimutatásra nem ír elő kötelező formai követelményeket (a standardnak részét nem képező függelék a számszaki beszámolórészekre olyan mintákat ad, amelyek a tartalmi elvárásoknak megfelelnek). Az IFRS-ek szerint az 1. IAS-ban a mérlegre, az eredménykimutatásra kiemelten meghatározott minimális adattartalmon és egyes, más standardokban e beszámolórészekben való közlésre kijelölt adatokon felüli - akár más standardokban és értelmezésekben a bemutatás helyének megjelölése nélkül előírt, akár a vállalkozás számviteli politikája alapján történő - adatközlések elhelyezése választható. Ezek a beszámoló számszaki részeiben vagy a megjegyzések között egyaránt szerepelhetnek. A formát befolyásoló további döntést igényel, hogy választható - ugyan a módosítás révén már korlátozottabban, de még mindig - a mérleg tételeinek likviditási szempontú besorolása, továbbá a költségek csoportosítási módja is. Emellett megengedett új tételek, részletezések, összesítő sorok felvétele, a nem jelentős adatok összevonása: azaz a vállalkozási sajátosságok, a beszámolási hagyományok érvényesítése.
A számviteli törvény a beszámolót készítő számára választási lehetőséget adva, többféle szerkezetben mind a mérlegre, mind az eredménykimutatásra meghatározza a tételek elnevezéseit és azok sorrendjét. Emellett lehetőséget ad új tételek felvételére, továbbrészletezésekre, az összesítő sorok kivételével összevonásokra, adathiány esetén a részletező sorok elhagyására és indokolt esetben - könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett - az előírásoktól való eltérésre (akár a besorolási szempont módosítására) is.
Az IFRS-ek szerinti mérlegre előírt minimális adattartalom és a számviteli törvény formai elvárásainak összevetése, valamint az EU Bizottságának említett közleménye alapján az IFRS-eknek való megfeleléshez elkerülhetetlen a saját sémák kialakítása. Ennek során figyelembe kell venni
az IFRS-ekben ki nem mutatható tételeket (például az alapítás-átszervezés aktivált értéke, az értékhelyesbítések, a saját részvények, saját üzletrészek, a rendkívüli eredmény) és az ott közlésre előírt sajátos tételeket (például a befektetési célú ingatlanok, a biológiai eszközök - növények és állatok együtt -, az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és ilyen csoportba tartozó kötelezettségek, a halasztott adók).
A számviteli törvény 10. §-ának (2) és (3) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy konkrétan melyek azok az előírásai, amelyek a befogadási rendeletek mellékleteiként kihirdetett nemzetközi számviteli standardokban nem szabályozottak, és ezért azok alapján további információk közlését várja el. Következésképpen az IFRS-ek szerint készített beszámoló mérlegének, eredménykimutatásának összeállításához a számviteli törvény mellékleteiben előírt sémák csak irányadók lehetnek (a tételek sorrendje, a továbbrészletezésként értelmezhető közlések megtartása célszerű lehet), de alkalmazásuk nem kötelező.
[2000. évi C. törvény 10. § (2) bek., (3) bek., 20. § (1) bek.]