adozona.hu
54/2000. Számviteli kérdés
54/2000. Számviteli kérdés 278/2010/Szt. 47. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az áru beszerzési értékébe a beszerzéssel szoros kapcsolatban lévő, az adott áruhoz egyedileg hozzárendelhető, belföldön és külföldön felmerült külön felszámított szállítási és rakodási költségek értendők bele. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a beszerzés szállítási és rakodási költsége az adott áru beszerzése, raktárba, telephelyre történő beszállítása során merült fel, akkor egyértelmű ez a hozzárendelés, illetve ha ez a költség többféle áru egyidejű beszerzése során merült fel és az egyes á...
54/2000. Számviteli kérdés
278/2010/Szt. 47. § (1) bek./ISZ
Beleszámít-e az eladott áruk beszerzési értékébe az importáru vámoltatási helyétől a rendeltetési helyig (a megrendelő telephelyéig) felmerült szállítási és rakodási költség?
Az áru beszerzési értékébe a beszerzéssel szoros kapcsolatban lévő, az adott áruhoz egyedileg hozzárendelhető, belföldön és külföldön felmerült külön felszámított szállítási és rakodási költségek értendők bele. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a beszerzés szállítási és rakodási költsége az adott áru beszerzése, raktárba, telephelyre történő beszállítása során merült fel, akkor egyértelmű ez a hozzárendelés, illetve ha ez a költség többféle áru egyidejű beszerzése során merült fel és az egyes áruk között a szállítási és rakodási költséget meghatározó, befolyásoló műszaki paraméterek (mint például súly vagy térfogat) arányában egyértelműen és megnyugtató módon szétosztható, akkor azt is egyedileg hozzákapcsolhatónak kell tekinteni.Annak eldöntése, hogy a felmerült szállítási és rakodási költség része-e az áru beszerzési értékének attól is függ - a fenti kritériumokon túl -, hogy miként állapodtak meg a szerződő felek a szerződésben, mit jelöltek meg teljesítési helyként (a szerződésekben szereplő "rendeltetési hely" fogalom számviteli szempontból általában ennek feleltethető meg).
A szerződés szerinti teljesítés helye lehet:
a külföldi eladó telephelye, illetve valamilyen, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (11) bekezdésének 1. pontja szerint külföldnek minősülő hely (például vasúti átrakóhely, kikötő stb.); a vámhatár, vámáruraktár, illetve a vámoltatás helye; a belföldi vevő (a magyar fél) telephelye.
Ha a szerződés szerinti teljesítési hely az első eset szerinti külföld, akkor a teljes útszakaszra (tehát a teljesítési helytől a vevő telephelyéig) felmerülő külön felszámított szállítási és rakodási költség a vevőt terheli, s így az általában része az áru beszerzési értékének, függetlenül attól, hogy a vevő saját vagy idegen lebonyolításban végzi (végezteti) el a szállítást.
Amennyiben a szerződés szerinti teljesítés helye a vámolási hely, illetve a vámhatár, a vámáruraktár, akkor az ez esetben a külföldre jutó szállítási költség a külföldi felet terheli (így az nem lehet része az áru vevő által számított beszerzési értékének), míg a vámoltatás helyétől a vevő telephelyéig felmerülő szállítási költség a vevőt terheli, tehát az beleszámít az áru beszerzési értékébe.
Ha a szerződés szerinti teljesítési hely a vevő telephelye, akkor a külföldi eladó telephelyétől a vevő telephelyéig felmerült összes szállítási és rakodási költség a külföldi eladót terheli, és általában része az áru számlázott értékének, amely számlázott érték egyben a vevő szempontjából az áru szállítási és rakodási költségekkel növelt beszerzési értékének tekinthető. Ilyen esetben a beszerzési értékben figyelembe veendő, külön (külön tételként) megjelenő szállítási és rakodási költségről nem beszélhetünk.
Természetesen a leírt általános és kialakult gyakorlattól a szerződő felek eltérhetnek, ilyen esetben a beszerzési érték meghatározásánál - a számviteli törvény előírásai mellett - a vonatkozó szerződéses megállapodásban foglaltakat is figyelembe kell venni.
[2000. évi C. törvény 47. § (1) bek.]