adozona.hu
52/2002. Számviteli kérdés
52/2002. Számviteli kérdés 171/2010/Szt. 26. § (8) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről - a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A gazdálkodóknak ezeknek a folyamatosan vezetett könyvviteli nyilvántartásoknak az alapj...
52/2002. Számviteli kérdés
171/2010/Szt. 26. § (8) bek./ISZ
A beruházásra adott előlegeket miért számoljuk el követelésként, ha a mérlegben a befektetett eszközök között szerepelnek?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 12. §-ának (1) bekezdése szerint a könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről - a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A gazdálkodóknak ezeknek a folyamatosan vezetett könyvviteli nyilvántartásoknak az alapján kell az üzleti év végén eleget tenniük beszámolási kötelezettségüknek, amelynek keretében - többek között - mérleget kötelesek készíteni.A számviteli törvény 26. §-ának (8) bekezdése szerint beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak fizetett, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget.
A beruházásokra adott előleget a számviteli előírások alapján a mérlegben a tárgyi eszközök között - külön mérlegsoron - kell kimutatni. Ezt az indokolja, hogy a pénzügyi teljesítés (az előleg adása) a tárgyi eszközök növelése (beszerzése) érdekében történt, az előlegként adott összegből jellemzően tárgyi eszköz lesz.
A mérlegbe beállított és a valós információhoz szükséges előleg-tételeket a számviteli törvény szabályainak megfelelően kell értékelni. A beruházásokra adott előleget azonban nem lehet a tárgyi eszközökre érvényes előírások szerint értékelni, tekintettel arra, hogy az mindaddig a szállítóval szembeni követelést jelent, amíg a szállító a megrendelést nem teljesíti. Ezért a beruházásokra adott előlegek értékelésénél a követelések értékelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és ezeket a könyvviteli nyilvántartásokban a követelések között kell kimutatni, mindaddig, amíg azzal a kedvezményezett el nem számol, vissza nem fizeti vagy behajthatatlan követelésként le nem írjuk.
[2000. évi C. törvény 26. § (8) bek.]