adozona.hu
51/1994. Számviteli kérdés
51/1994. Számviteli kérdés 118/2010/Áhsz. 38. § (5) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A költségvetési szerveknél - a Pénzügyminisztériumnak a költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására kiadott Tájékoztatója szerint - reprezentációnak minősülnek a költségvetési szerv által szervezett rendezvények, hivatalos tárgyalások megrendezési és vendéglátási költségei, mind belföldi, mind a külföldi személyekkel kapcsolatban. Idetartozik valamennyi rendezvényen ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szá...
51/1994. Számviteli kérdés
118/2010/Áhsz. 38. § (5) bek./ISZ
Az Szja-törvényben előírt 54 %-os forrásadó alól mentes-e, üzleti célú felhasználás címén a költségvetési szerveknél hivatalos események alkalmával felhasznált reprezentációs kiadás? Mik az adómentes, illetve adóköteles reprezentáció szétválasztásának szempontjai? Hol kell elszámolni a természetbeni juttatások és az adóköteles regisztráció után a költségvetési szervet terhelő 54 %-os forrásadó befizetését?
A költségvetési szerveknél - a Pénzügyminisztériumnak a költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására kiadott Tájékoztatója szerint - reprezentációnak minősülnek a költségvetési szerv által szervezett rendezvények, hivatalos tárgyalások megrendezési és vendéglátási költségei, mind belföldi, mind a külföldi személyekkel kapcsolatban. Idetartozik valamennyi rendezvényen ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás), vásárolt vagy saját előállítású tárgy, termék vagy szolgáltatás ellenérték nélküli átadása (ajándékozás), továbbá a vezetői beosztással kapcsolatos reprezentációs kiadás.A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát általánosan a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja-törvény) 69. §-a határozza meg.
Üzleti célú reprezentációnak minősül és az Szja-törvény természetbeni juttatásnak minősíti
· hivatali, diplomáciai, az intézmény feladatellátásával kapcsolatos hivatalos tárgyalásokon, értekezleteken, tanácskozásokon (továbbiakban: hivatalos eseményeken) felmerült reprezentációs kiadások esetén, beleértve az ajándékozást is, ha az ajándéktárgyat nem a magánszemély, hanem a partner cég, intézmény, hivatal stb. kapja, és jellegénél fogva nem magánszükséglet kielégítését célozza.
· A vezetői beosztással kapcsolatos személyi reprezentációs keretből a hivatalos eseményeken történő felhasználás.
A reprezentációs kiadások hivatalos eseményeken történő felhasználását a számlákon igazolni kell, hogy a hivatalos jogcím bizonyított legyen. (A hivatalos eseményen résztvevők személy szerinti felsorolása nem szükséges.)
Adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek a nem üzleti rendezvényeken (állami ünnepek, évfordulók pl. nőnap, március 15.-e, október 23.-a, intézeti jubileum, társadalmi események) ellenérték nélkül felszolgált ételek és italok, a dolgozó részére nyújtott ajándékok a törvényben előírt kivételekkel - és egyéb reprezentációs kiadások. Ezen az üzleti reprezentációs eseménynek nem minősíthető rendezvények kapcsán keletkezett kiadásokat az Szja-törvény egyidejűleg több magánszemélynek adott termék, nyújtott szolgáltatás révén megszerzett jövedelemnek sorolja be és csak akkor minősülhetnek adóköteles természetbeni juttatásoknak, ha az Szja-törvény 69. §-ának (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek maradéktalanul teljesülnek, vagyis a munkáltató nem képes megállapítani az egyes magánszemélynek adott értéket.
Adóköteles továbbá a vezetői reprezentáció keret terhére a személyes fogyasztás céljára felhasznált összeg. Ez utóbbinál, amennyiben a keretösszeget kapó vezető dolgozó a felhasználásról számlával nem számol el, annak összegét saját összevonandó adóköteles jövedelemként kell bevallania.
Üzleti célú reprezentációnak és az üzleti ajándéknak minősülő természetbeni juttatások az Szja-törvény szerint csak bizonyos esetekben és határokon felül válnak adókötelessé. Adómentesen nyújtható összegnek minősül és nem kell utána az 54%-os forrásadót megfizetni
· ha a reprezentáció értéke nem haladja meg az összes költségvetési bevétel 1%-át, illetve a 25 millió forintot, illetve
· a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után, ha annak nagysága nem éri el a statisztikai átlagos állományi létszám 5 ezer forinttal képzett szorzatát.
Speciális szabály vonatkozik a Magyar Köztársaság képviseletében a diplomáciai események kapcsán nyújtott vendéglátásra és ajándékozásra, az Szja-törvény 1. számú mellékletének 8,19. b) pontja alapján adómentes természetbeni juttatásnak minősül.
Az üzleti reprezentáció és üzleti ajándék esetében az adóköteles természetbeni juttatás számlával igazolt összege után a kifizető költségvetési szerv a forrásadót év végén az éves költségvetési bevétel megállapítását követően köteles megfizetni. Az adóköteles természetbeni juttatások után a költségvetési szervet terhelő 54 %-os forrásadót az Adók, díjak, egyéb befizetések között az 57221. Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó kiadásai számlán kell elszámolni és az éves elemi költségvetési beszámolóban a 03. űrlap 56. sorában szerepeltetni. A munkáltatónak az adókötelessé vált reprezentációs kiadások után 11 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie.
A jelen iránymutatás az Adóújság 2009. szeptemberi számában "A reprezentáció és az üzleti ajándék adókötelezettsége 2009-ben és 2010-ben" címen megjelent állásfoglalás költségvetési szervekre vonatkozó kiegészítését képezi - a társasági adótörvényre vonatkozó megállapítások kivételével - és azzal együtt értelmezendő.
[1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja-törvény) 69. §-a, 1. számú melléklet 8,19. pont, 8. 22., 8,35., 8.36., 8,38. pont, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 38. § (5) bek.]