adozona.hu
92/2007. Számviteli kérdés
92/2007. Számviteli kérdés 235/2010/Szt. 39. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 219. §-ának (1) bekezdése szerint a részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Gt.-ben meghatározott esetekben és - az alaptőke leszállításának esetét kivéve - csak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredmény...
92/2007. Számviteli kérdés
235/2010/Szt. 39. § (3) bek./ISZ
Cégünk üzleti éve a naptári évvel megegyező, a beszámoló elfogadására május elején került sor, amelynek során osztalékfizetésről is döntöttek a tulajdonosok. Az osztalékfizetés számviteli törvényi feltételei fennálltak, tehát a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal korrigált saját tőke az osztalékfizetés után is magasabb, mint a jegyzett tőke. A következő üzleti év februárjában (tehát még a májusi, osztalékról döntő közgyűlés előtt) a cég saját részvényeiből visszavásárolt, amelyhez kapcsolódóan lekötött tartalékot is képzett a törvényi előírásoknak megfelelően. Az eredménytartalékból történt lekötéssel viszont már nincs elegendő fedezet az osztalékfizetésre (hiszen a korrigált saját tőke lecsökkent a jegyzett tőke szintje alá). Szabályos volt-e ebben az esetben osztalékfizetésről dönteni?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 219. §-ának (1) bekezdése szerint a részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a Gt.-ben meghatározott esetekben és - az alaptőke leszállításának esetét kivéve - csak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét. Előbbi kifizetések közé sorolandó a kérdés szerinti mindkét gazdasági esemény, a saját részvény visszavásárlása és az osztalékfizetés is.A Gt. 220. §-ának (3) bekezdése szerint a közgyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg, az igazgatóság javaslatára határozhat. A Gt. 223. §-ának (4) bekezdése szerint tilos a saját részvény megszerzése, ha az adott üzleti évben a részvénytársaság a 219. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában nem fizethet osztalékot. Ennek megállapítására a számviteli törvény szerinti beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.
A Gt. előírásai szerint tehát a számviteli törvény szerinti, helyesbített sajáttőke-kritériumot mindkét fenti esetben be kell tartani, amely miatt a kérdésben szereplő társaság eljárása nem szabályos, hiszen a februárban végrehajtott sajátrészvény-visszavásárlásnak nem volt számviteli bizonylata, azaz ebben az időpontban a társaság nem rendelkezett hat hónapnál nem régebbi beszámolóval vagy közbenső mérleggel, amelyből megállapíthatta volna, hogy a visszavásárlásra van-e fedezet. Szabályos eljárással a részvénytársaság a tárgyévi beszámoló elfogadásakor, azzal egy időben határozhatott volna az osztalékfizetésről és/vagy a sajátrészvény-visszavásárlásról a rendelkezésre álló fedezet ismeretében, a korrigált sajáttőke-kritérium figyelembevételével.
[2000. évi C. törvény 39. § (3), (5) bek., 2006. évi IV. törvény 223. § (4) bek.]