adozona.hu
95/2005. Számviteli kérdés
95/2005. Számviteli kérdés 237/2010/Szt. 39. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A taggyűlési határozat által jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék azt a tulajdonost illeti meg, aki (amely) annak idején tag (tulajdonos) volt. Az osztalékról való döntést követően az osztalék kötelezettségkénti előírása valójában azt jelenti, hogy nevesítik azokat a tagokat, tulajdonosokat, akikkel szemben a társaság - osztalékfizetési - kötelezettsége fennáll. (A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 69. §-a előírásából következik, hogy a fizetendő osztalék miatti kötelezettséget is t...
95/2005. Számviteli kérdés
237/2010/Szt. 39. § (3) bek./ISZ
Hogyan, milyen feltételekkel történhet a jóváhagyott osztalék kifizetése a kft.-nél tulajdonosváltás esetén? Átalakulás során a kiválással létrejövő, illetve a változatlan társasági formában továbbműködő társaság vagyonmérlegében, esetleg a két társaság között megosztva kerüljön-e kimutatásra a tagok részére már jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékfizetési kötelezettség?
A taggyűlési határozat által jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék azt a tulajdonost illeti meg, aki (amely) annak idején tag (tulajdonos) volt. Az osztalékról való döntést követően az osztalék kötelezettségkénti előírása valójában azt jelenti, hogy nevesítik azokat a tagokat, tulajdonosokat, akikkel szemben a társaság - osztalékfizetési - kötelezettsége fennáll. (A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 69. §-a előírásából következik, hogy a fizetendő osztalék miatti kötelezettséget is tételes leltárral kell alátámasztani. A kérdezőnél a tételes leltár az érintett tagok, tulajdonosok névsora.)A Ptk. 328-329. §-ai alapján van arra lehetőség, hogy a jogosult [az adott esetben az a tag (tulajdonos), aki (amely) az osztalék megállapításakor tag (tulajdonos) volt] követelését (osztalékból származó követelését) szerződéssel másra átruházza (engedményezés). Az engedményezésről a kötelezettet (a kft.-t) értesíteni kell. Ebből következően az új tulajdonos részére a korábbi tulajdonost megillető osztalékot csak akkor lehet kifizetni, ha az osztalék miatti követelését a korábbi tulajdonos az új tulajdonosra írásban átruházta (engedményezte).
Sem a gazdasági társaságokról szóló törvény, sem a számviteli törvény nem írja elő azt, hogy kiválással történő átalakulásnál miként kell az átalakuló társaság vagyonmérlegében lévő kötelezettségeket (ideértve a fizetendő osztalék miatti kötelezettséget is) a kiválással létrejövő, illetve a változatlan társasági formában továbbműködő társaság között megosztani. Véleményünk szerint, elsősorban a kötelezettség jellege döntheti el, hogy mely társaság könyveiben indokolt az adott kötelezettséget kimutatni. Ha például a kötelezettség adott eszköz beszerzéséhez vagy eszközök finanszírozásához kapcsolódik, akkor annál a társaságnál kell a kötelezettséget is kimutatni, amely társaság vagyonmérlegében az adott eszköz, illetve eszközök szerepelnek.
Amennyiben a kötelezettség (mint jelen esetben az osztalékfizetés miatti kötelezettség) nem eszköz beszerzéséhez vagy már igénybe vett szolgáltatáshoz kapcsolódik, de rendezése az eszközök (elsősorban pénzeszközök) csökkenésével jár, akkor megállapodás kérdése, hogy mely társaság (a kiválással létrejövő vagy a változatlan társasági formában továbbműködő társaság) vagyonmérlegében szerepeltetik, természetesen a kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszközök biztosításával. (Logikusnak az tűnik, hogy a változatlan társasági formában továbbműködő társaság vagyonmérlegében mutassák ki az osztalékfizetés miatti kötelezettséget.)
[2000. évi C. törvény 39. § (3) bek.]