49/1998. Számviteli kérdés
Hogyan kell elszámolni a vagyoni értékű jog vásárlását abban az esetben, ha a vagyonértékű jog hat évnél rövidebb ideig szolgálja a költségvetési szerv tevékenységét?
A számviteli törvény előírásai szerint az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. A számviteli törvény már nem köti hat éves használati időhöz a vagyoni értékű jogok befektetett eszközkénti kimutatását. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 30. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének mértéke általában 16%. Az Áhsz. 30. §-ának (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, mint a 30. § (2) bekezdése szerinti kötelezően előírt terv szerinti leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni. Az előzőeknek megfelelően, ha a költségvetési szerv tulajdonába olyan forgalomképes vagyonértékű jog kerül vásárlás vagy térítésmentes átvétel útján, amely tartósan, de hat évnél rövidebb ideig szolgálja a tevékenységet, pl. hat évnél rövidebb időre szóló bérleti jog, akkor azokat elszámolhatja vagyoni értékű jog beszerzéseként, illetve nyilvántartásba veheti a vagyoni értékű jogok állományi számláján.
[2000. évi C. törvény 25. § (6) bek., [249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 17. § (1) bek., 30. § (2) bek. b) pontja, (6) bek.]