adozona.hu
45/2008. Számviteli kérdés
45/2008. Számviteli kérdés
46/2010/Szt. 3. § (7) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérdésben felsorolt, elektronikus utalványok - tekintve, hogy annak célja és felhasználási folyamata megegyezik a hagyományos, papíralapú utalványokkal - számviteli elszámolása, bizonylatolása nem különbözhet lényegesen a papíralapú utalványoknál bevett gyakorlattól.
A különböző utalványokat az utalványt kibocsátó cég előállít(tat)ja, majd ezeket a munkáltatók és egyéb személyek megvásárolják. Az utalvány megvásárlásának pillanatában még nem történik tényleges termékértékesítés, szolgáltat...
45/2008. Számviteli kérdés
46/2010/Szt. 3. § (7) bek./ISZ
Az eddig használt, papír alapon kibocsátott étkezési, vásárlási, iskolakezdési utalványokat le szeretnénk cserélni elektronikus utalványokra, amely kártya formájában kerülne a jogosulthoz. Okoz-e ez változást a kapcsolódó számviteli elszámolásban és bizonylatolási kötelezettségben? A kártyára "feltöltött" összegek érvényességére vannak-e korlátozó jogszabályi rendelkezések?
A kérdésben felsorolt, elektronikus utalványok - tekintve, hogy annak célja és felhasználási folyamata megegyezik a hagyományos, papíralapú utalványokkal - számviteli elszámolása, bizonylatolása nem különbözhet lényegesen a papíralapú utalványoknál bevett gyakorlattól.A különböző utalványokat az utalványt kibocsátó cég előállít(tat)ja, majd ezeket a munkáltatók és egyéb személyek megvásárolják. Az utalvány megvásárlásának pillanatában még nem történik tényleges termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, ezért az utalvány megvásárlásakor (pénzügyi rendezésekor) a vásárló (a munkáltató) követelést, az utalványt kibocsátó rövid lejáratú kötelezettséget mutat ki. Amikor a munkáltató átadja (az adott időszakra adható mennyiségben) a megvásárolt utalványokat a munkavállalónak (a kedvezményezettnek), akkor a munkáltató azt - az átadás időpontjával - személyi jellegű egyéb kifizetésként (költségként) számolja el, a követelés egyidejű csökkentésével.
A munkavállaló általi "beváltáskor" a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vállalkozás a vásárlás értékét értékesítés nettó árbevételeként és követelésként számolja el, majd időszakonként az utalvány kibocsátójával elszámol. Az utalvány kibocsátója ekkor a részére járó jutalékkal csökkentett összeget átutalja a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vállalkozónak. A jutalékról az utalvány kibocsátója számlát állít ki, amely szerinti értéket a termékértékesítő, szolgáltatást nyújtó igénybe vett szolgáltatásként, az utalványt kibocsátó értékesítés nettó árbevételeként számolja el. (Tehát az elszámolás bruttó módon történik.)
Elektronikus vásárlási utalványoknál is az ismertetett elszámolási lépéseket kell értelemszerűen követni, tehát elsőként az utalványt kibocsátó előállít(tat)ja a lebonyolítást segítő elektronikus kártyát, amelyet a munkavállalók a munkáltató közvetítésével megkapnak. (A kibocsátó és a munkáltató közötti megegyezés kérdése, hogy ez ingyenesen vagy ellenérték fejében történik; ingyenes átadás esetben a kártyák a kártyát kibocsátó tulajdonában maradnak.)
A munkáltató adott időszakonként a kártyát kibocsátó részére átutalja a munkavállalóknak juttatni kívánt utalvány ellenértékét, megfelelő jogcímek és személyre bontott részletező nyilvántartás mellett, amelyet a munkáltató közvetlenül személyi jellegű egyéb kifizetésként (T 55 - K 471, T 471 - K 384), a kártyát kibocsátó rövid lejáratú kötelezettségként (T 384 - K 47) számol el.
Az elektronikus utalvány "levásárlásakor" a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak regisztrálnia és gyűjtenie kell a felhasznált utalványértékeket, amellyel a kártyát kibocsátó vállalkozás felé - a két fél közötti megállapodásban rögzítettek szerint időszakonként és módon - elszámol. Az elszámolás formájára nincs külön előírás, abból minden lényeges információnak, amely a könyveléshez és a nyilvántartáshoz szükséges, ki kell derülnie. Az elszámolást követő pénzügyi rendezés, illetve a jutalékok kezelése a fent leírtak szerint történik.
Feltételezésünk szerint a rendszer on-line, tehát a kártyát kibocsátó vállalkozás azonnal értesül az utalvány felhasználásáról, hiszen az a nála nyilvántartott e-utalványértéket csökkenti, azonban úgy gondoljuk, hogy a vásárlásnál a felhasznált utalvány értékéről a munkavállalónak (a kedvezményezettnek) is értesülnie kell, tehát arról értesítést (bizonylatot) kell kapnia, amely vagy a vásárlásról egyébként kiállítandó számlán, nyugtán, vagy attól elkülönülve, külön bizonylaton szerepel.
Az utalvány lejáratával kapcsolatosan nincs tudomásunk olyan jogszabályról, amely kötelezően meghatározná a kérdésben felsorolt jogcímeken adott utalványok érvényességét, megítélésünk szerint ez a felek megállapodásától függ. Amennyiben az elektronikus utalványhoz a kártyát kibocsátó lejárati időt rendel, akkor az aktuális lejárati időkről és összegekről az érintetteket tájékoztatni kell, tehát az informatikai rendszernek is képesnek kell lennie ezeket kezelni. A fel nem használt, lejárt utalvány értékét a kártyát kibocsátó vállalkozás a lejárat napján rendkívüli bevételként számolja el a kimutatott rövid lejáratú kötelezettség egyidejű csökkenésével.
Ismereteink szerint a hagyományos mágneskártyás megoldások nem alkalmasak arra, hogy többfajta utalvány birtokosaként is azonosítsák a magánszemélyt, azaz egy adott kártya csak egy adott e-utalványfajtához (például hideg étkezés) rendelhető. A modernebb chipkártyás technológia esetében ez már lehetséges, azonban az alkalmazott rendszernek biztosítania kell, hogy az 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: szja-törvény) meghatározott értékbeli korlátok érvényesüljenek (például az iskolakezdési utalvány értékének terhére ne legyen lehetséges étkezési szolgáltatást igénybe venni.)
A kérdésben felsorolt, a munkáltató által adható összegek az szja-törvényben rögzített összegben és módon történő juttatása adóköteles juttatásnak minősül akkor is, ha azokat elektronikus adathordozó közbeiktatásával nyújtják. A kártyát kibocsátó vállalkozás által számlázott jutalék adózása az általános szabályok szerint történik.
[2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdésének 3. pontja]