adozona.hu
44/2003. Számviteli kérdés
44/2003. Számviteli kérdés 327/2010/Szt. 50. § (4) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) bekerülési értékre vonatkozó előírásait (47-51. §-ok) kell figyelembe venni a tekintetben, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával megvalósított tőkeemeléskor, átalakulás, beolvadás esetén, illetve követelés fejében átvett, csere útján beszerzett részesedésnél. A térítés nélkül átvett részesedés értékét a számviteli törvény 50. §-ának (4) bekezdése szerint kell meghat...
44/2003. Számviteli kérdés
327/2010/Szt. 50. § (4) bek./ISZ
Egy társaság a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére emelte meg jegyzett tőkéjét oly módon, hogy a tőkeemelés előtt az egyik befektető tulajdonában lévő részesedés nyilvántartás szerinti értéke kevesebb, mint a társaság saját tőkeösszegének a részesedésekre jutó arányos része. Milyen értéken kell felvenni az így keletkező részesedésnövekedést a befektető könyveibe? Hogyan befolyásolja mindezt a részesedések nyilvántartásának módja?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) bekerülési értékre vonatkozó előírásait (47-51. §-ok) kell figyelembe venni a tekintetben, hogy mi a részesedés bekerülési értéke vásárláskor, alapításkor, külső tőke bevonásával megvalósított tőkeemeléskor, átalakulás, beolvadás esetén, illetve követelés fejében átvett, csere útján beszerzett részesedésnél. A térítés nélkül átvett részesedés értékét a számviteli törvény 50. §-ának (4) bekezdése szerint kell meghatározni.A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére a tőkeemeléskor a befektető úgy jut részesedéshez, hogy azért a tőkeemeléskor nem fizet, és eszközöket sem ad át, ebből következően térítés nélkül kapja a részesedést. Emiatt indokolt, hogy a részesedést a térítés nélküli eszközátvétel szabályai szerint vegye állományba a rendkívüli bevételekkel szemben, majd a rendkívüli bevételt időbelileg határolja el. A kérdés arra irányul, hogy mekkora a piaci értéke az így átvett részesedésnek?
Ha a tőkeemelés előtt a befektető tulajdonában lévő részesedések nyilvántartás szerinti értéke kevesebb, mint a gazdasági társaság saját tőkeösszegének a részesedésekre jutó (arányos) része, akkor a térítés nélkül kapott új részesedéseket célszerű olyan értéken felvenni, a térítés nélkül kapott új részesedések piaci értékét oly módon meghatározni, hogy a részesedések együttes értéke és a részesedésekre jutó saját tőke összhangban legyen, függetlenül a nyilvántartás módszerétől.
Abban az esetben, ha például a társaság jegyzett tőkéje 100 millió forint, amelyet 40 millió forinttal emelnek meg az eredménytartalék terhére úgy, hogy a saját tőke összesen 200 millió forint, és a befektető a részesedések 50 százalékát birtokolja, amelyet 60 millió forintért vásárolt, akkor a térítés nélkül kapott részesedés (amelynek névértéke 20 millió forint) nyilvántartásba vételére a következő értékek egyikén kerülhet sor:
1. A befektetés piaci értékén, példánkban ez az érték (feltételezve, hogy a befektető meglévő részesedését nem sokkal a tőkeemelést megelőzően szerezte) a nyilvántartás szerinti érték 120 százaléka, azaz 24 millió forint
[(60/50) x 20 = 24];
2. A gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányában, a példa szerint ez az érték a névérték 142,9 százaléka, azaz 28,57 millió forint
[(200/140) x 20 = 28,57];
3. A befektetés sajáttőke-értékén, amely a befektető összes részesedése a saját tőkéből, csökkentve a korábban megszerzett részesedés bekerülési értékével (ez a maximálisan elszámolható összeg), a fenti számokkal ez az érték 40 millió forint
[(200 x 50%) - 60 = 40].
A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemeléskor kapott részesedés állományba vételi értéke kihathat arra, hogy kell-e értékvesztést elszámolni az év végi értékelés során vagy sem, de kihathat - a nyilvántartás függvényében - az értékesítésekor realizálható eredményre is. A számviteli törvény 62. §-ának (1) bekezdése szerint a részesedések egyedileg vagy csoportosan, vagy a FIFO módszer szerint is nyilvántarthatók. A nyilvántartás módja pedig befolyásolja az állományában lévő részesedések nyilvántartás szerinti értékét.
Ha a térítés nélkül kapott új részesedéseket például a befektető azok névértékén veszi állományba, előfordulhat, hogy egyedi nyilvántartás esetén a már állományban lévő részesedéseknél (a térítés nélküli átvétel miatt tartósan csökken a részesedés egységére jutó társasági saját tőke) a mérlegfordulónapi értékelés során értékvesztést kell elszámolni, míg csoportos nyilvántartás esetén a csoportba tartozó részesedéseknél kell - az előbbiek miatt - értékvesztést elszámolni.
A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés esetén a befektetőnek számos körülményt kell mérlegelnie ahhoz, hogy a térítés nélkül kapott részesedés bekerülési értékét helyesen állapítsa meg.
[2000. évi C. törvény 50. § (4) bek., 54. § (2) bek.]