adozona.hu
44/2000. Számviteli kérdés
44/2000. Számviteli kérdés 279/2010/Szt. 47. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A válasz a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) beszerzési értékre vonatkozó előírásaiból vezethető le. A számviteli törvény 47. §-ának (1) bekezdése szerint: az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege."
E főszabályhoz kapcsolódik - többek között - a s...
44/2000. Számviteli kérdés
279/2010/Szt. 47. § (1) bek./ISZ
Része-e a beszerzési értéknek pénzügyi lízing esetén az aktiválásig elszámolt lízingdíjban lévő kamat, ha a pénzügyi lízingszerződés alapján 1999 augusztusában birtokba vett ingatlan rendeltetésszerű használatbavétele 1999 decemberében történt meg, miközben a lízingbe adó a birtokbavétel és a használatbavétel közötti időtartamra is lízingdíjat számolt fel?
A válasz a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) beszerzési értékre vonatkozó előírásaiból vezethető le. A számviteli törvény 47. §-ának (1) bekezdése szerint: az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege."E főszabályhoz kapcsolódik - többek között - a számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdésének ad) pontja is, amely szerint: "az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési érték) részét képezi - az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele - után az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat."
Tekintettel arra, hogy
a pénzügyi lízing nem más, mint eszközben nyújtott hitel, ahol a lízingdíj két részből áll: a törlesztőrészből és kamatból, és az azonos összegű lízingdíjon belül a törlesztések előrehaladásával arányosan csökken a kamat összege, ami egyértelműen összefügg azzal, hogy a tőke összege is csökken a törlesztésekkel, mint a pénzben nyújtott hiteleknél, továbbá a pénzügyi lízing keretében átvett eszközt a lízingbe vevőnek kell a könyveiben állományba vennie,
azaz a pénzügyi lízing során
eszközbeszerzés valósul meg, amelyhez hitel kapcsolódik, amely hitel után kamatot kell fizetni, az üzembe helyezésig terjedő időtartamra fizetett (elszámolt) kamatot az eszköz bekerülési értékeként indokolt figyelembe venni.
Elvileg az is elképzelhető, hogy a pénzügyi lízingszerződés szerint a lízingdíjat csak az üzembe helyezés utáni időszakra vonatkozóan kell fizetni. Ez esetben a(z üzembe helyezés utáni) lízingdíjban lévő kamat a tárgyidőszak ráfordításai között számolandó el.
[2000. évi C. törvény 47. § (1) bek., (4) bekezdésének ad) pontja]