adozona.hu
98/1999. Számviteli kérdés
98/1999. Számviteli kérdés 242/2010/Szt. 39. § (4) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az osztalékelőleg intézménye a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: társasági törvény) által meghatározott és a gyakorlatban évek óta alkalmazott lehetőség.
A társasági törvény - egyes társasági formáknál, így a részvénytársaságoknál, illetve a korlátolt felelősségű társaságoknál - az osztalékelőleg fizetésének feltételeként közbenső mérleg készítését írja elő. A közbenső mérleget a számviteli törvény 21. §-a szerinti szabályoknak megfelelően kell elkészíteni....
98/1999. Számviteli kérdés
242/2010/Szt. 39. § (4) bek./ISZ
Milyen feltételek mellett lehet osztalékelőleget fizetni?
Az osztalékelőleg intézménye a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: társasági törvény) által meghatározott és a gyakorlatban évek óta alkalmazott lehetőség.A társasági törvény - egyes társasági formáknál, így a részvénytársaságoknál, illetve a korlátolt felelősségű társaságoknál - az osztalékelőleg fizetésének feltételeként közbenső mérleg készítését írja elő. A közbenső mérleget a számviteli törvény 21. §-a szerinti szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. Mivel a közbenső mérleggel az osztalékelőleg fizetésének megalapozottságát (azt, hogy van és év végén is lesz várhatóan az osztaléknak fedezete) kell alátámasztani, lényeges a szigorú követelmény támasztása (amiből az is következik, hogy ahol kötelező a könyvvizsgálat, ott a közbenső mérleget is minősítenie kell a könyvvizsgálónak).
Közbenső mérleg alapján osztalékelőleg csak akkor fizethető [számviteli törvény 39. §-ának (4) bekezdése], ha ahhoz a jegyzett tőkén felüli szabadrendelkezésű saját tőke fedezete biztosított. Így osztalékelőlegként -a Gt.-ben előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembe vételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan a könyvviteli nyilvántartásokat nem kell (nem lehet) lezárni (azokat folyamatosan vezetni kell), hiszen nincs év vége, de biztosítani kell a leltár összeállításával, hogy a közbenső mérleg, az azt alátámasztó eredménykimutatás a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó könyvviteli (analitikus és főkönyvi) nyilvántartások adatai alapján készüljön, az eszközök és a források év végi értékelésére vonatkozó előírások megtartásával, korrekcióival, az azokat alátámasztó számításokkal. A közbenső mérleg fordulónapját a hivatkozott törvények nem határozzák meg, azt a számviteli törvény is a gazdasági társaság hatáskörébe utalja azzal, hogy az - a közbenső mérleg céljával összefüggésben - a lehető legközelebb legyen az osztalékelőlegről való döntés időpontjához.
[2000. évi C. törvény 39. § (4) bek.]