adozona.hu
43/1994. Számviteli kérdés
43/1994. Számviteli kérdés 342/2010/Szt. 52. §/ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számviteli és a társasági adóról szóló törvények eltérő módon határozzák meg a tárgyi eszközök évenként elszámolható (terv szerinti) értékcsökkenését.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a vállalkozás döntésére bízza az értékcsökkenés megtervezését [várható használati idő, a számítás alapja a bruttó vagy a nettó érték, a számítás módszere lineáris, degresszív, teljesítményarányos, a mérték % vagy fix összeg lehet]. A társasági adótörvény ezzel szemben átlagos elhasználódási időt felt...
43/1994. Számviteli kérdés
342/2010/Szt. 52. §/ISZ
Az értékcsökkenés számviteli és adózási mértéke eltérhet-e?
A számviteli és a társasági adóról szóló törvények eltérő módon határozzák meg a tárgyi eszközök évenként elszámolható (terv szerinti) értékcsökkenését.A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a vállalkozás döntésére bízza az értékcsökkenés megtervezését [várható használati idő, a számítás alapja a bruttó vagy a nettó érték, a számítás módszere lineáris, degresszív, teljesítményarányos, a mérték % vagy fix összeg lehet]. A társasági adótörvény ezzel szemben átlagos elhasználódási időt feltételező normákat szab a bruttó érték alapján, lineáris módszerrel történő elismert mértékű értékcsökkenés elszámolásához.
E kettősség következtében a számvitelben és az adózásban érvényesíthető összegek nagysága eltérő is lehet, éppen ezért az adótörvény a számvitelben költségként elszámolt összeget az adóalap számításakor növelő tételként, az adótörvény szerint számított összeget pedig csökkentő tételként veszi figyelembe.
Az eltérő mértékek miatt a kétféle elszámolásban jelentkező ütemkülönbség (az adózásban érvényesíthetőnél lassabb számviteli elszámolás) nem hiba, mivel a társasági adótörvény 1. számú melléklete az évenkénti értékcsökkenés levonásának szabályai között nem tartalmaz olyan kitételt, amely szerint legfeljebb a számvitelben elszámolt mértéket lehetne érvényesíteni abban az esetben, ha az alacsonyabb a normákkal számított összegnél.
A terven felüli értékcsökkenési leírás számvitelben elszámolt összegét - az eszköz állományból történő kivezetésekor - az adótörvény elfogadja akkor, ha az adott eszköznél az adóalapot csökkentő tételként figyelembe vett összeg és a bruttó érték közötti különbözet (adózási nettó érték) nem haladja meg a számvitelben elszámolt összeget. A leírtak érvényesítési korlátja ugyanis az, hogy a számvitelben is és az adózásban is legfeljebb az eszköz bruttó értéke mértékéig lehet értékcsökkenést elszámolni, illetve figyelembe venni.
[2000. évi C. törvény 52-53. §, 1996. évi LXXXI. törvény 1. és 2. sz. melléklete]