adozona.hu
99/2002. Számviteli kérdés
99/2002. Számviteli kérdés 100/2010/Szt. 16. § (1) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Mivel a vállalkozás - rendeltetésszerű használatbavétel nélkül - közművesített földterületet kíván értékesíteni, az ezzel kapcsolatos, a bekerülési érték részét képező tételeket a vásárolt készletek között kell elsődlegesen elszámolnia, és az értékesítésig ott kell kimutatnia.
Ebből következően
- a vásárolt földterület értékét,
- a közműcsonkok, az infrastrukturális csatlakozási pontok kiépítésének számlázott költségeit,
- a víz- és a csatornahasználati hozzájárulás, a villamosfejlesztési...
Ebből következően
- a vásárolt földterület értékét,
- a közműcsonkok, az infrastrukturális csatlakozási pontok kiépítésének számlázott költségeit,
- a víz- és a csatornahasználati hozzájárulás, a villamosfejlesztési hozzájárulás, a gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizetését
a vásárolt készletek között elkülönítetten, külön-külön kell szerepeltetni. (Természetesen, ha a közműcsonkok, az infrastrukturális csatlakozási pontok kiépítését saját vállalkozásban végezték el, akkor azt a saját termelésű készletek között kell kimutatni.)
A közművesítés megvalósítására kapott vissza nem térítendő állami támogatást pedig a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni és halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Az időbeli elhatárolást a számviteli törvény 45. §-ának (2) bekezdése alapján a közművesített telek értékesítésekor a telekhez kapcsolódó közművesítés bekerülési értéke arányos részének az eladott áruk beszerzési értékeként történő elszámolásakor kell megszüntetni a rendkívüli bevételekkel szemben.
A közművesített telek értékesítésekor a számlában külön-külön kell feltüntetni
- a földterület, a telek értékét,
- a közműcsonkok, az infrastrukturális csatlakozási pontok ellenértékét,
- a különböző közműfejlesztési hozzájárulások arányos értékét
azért, mert a földterületen, a telken kívüli tételek nem tekinthetők a földterület, a telek értékébe tartozónak, mivel eltérő a hasznos élettartamuk, a használati idejük, ebből következően az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés is. A telek, a földterület értéke után jellemzően nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, míg a többi tétel a hasznos élettartam alatt leírható. Indokolhatja az elkülönített számlázást az is, hogy a földterületen, a telken kívüli tételekhez a vevők nem feltétlenül a terület arányában jutnak hozzá.
[2000. évi C. törvény 16. § (1) bek., 72. § (1)-(2) bek.]