adozona.hu
101/1999. Számviteli kérdés
101/1999. Számviteli kérdés 32/2010/Áhsz. 18. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A költségvetési szervek gyakorlatában elterjedt a helyiségek bérbeadása vagy bérbevétele esetén, hogy a tulajdonos bérbeadó helyett a bérbevevő újítja fel a bérbe vett ingatlant. A bérleti szerződésben megállapodnak abban, hogy a felújítás értékét a bérlő "lelakja", vagyis bizonyos ideig nem fizet bérleti díjat. Ebben az esetben is számlázási kötelezettség áll fenn, vagyis a bérleti díjat számlázza a bérbeadó, a felújítás értékét pedig a bérbevevő. Tekintve, hogy pénz nem mozog, a felújítás t...
101/1999. Számviteli kérdés
32/2010/Áhsz. 18. § (1) bek./ISZ
Bérelt ingatlanon a bérbevevő által végzett felújítási munkálatok elszámolásáról, adójogi megítéléséről a költségvetési szervek gyakorlatában
A költségvetési szervek gyakorlatában elterjedt a helyiségek bérbeadása vagy bérbevétele esetén, hogy a tulajdonos bérbeadó helyett a bérbevevő újítja fel a bérbe vett ingatlant. A bérleti szerződésben megállapodnak abban, hogy a felújítás értékét a bérlő "lelakja", vagyis bizonyos ideig nem fizet bérleti díjat. Ebben az esetben is számlázási kötelezettség áll fenn, vagyis a bérleti díjat számlázza a bérbeadó, a felújítás értékét pedig a bérbevevő. Tekintve, hogy pénz nem mozog, a felújítás teljes költségét (vagy a tulajdonos által a szerződésben elismert összeget) számlázza a bérbevevő, az ezzel egyező összegű, a szerződésben meghatározott időszakra jutó bérleti díjat pedig a tulajdonos. A számvitelben ismert és használt fogalom a "bérelt ingatlanon végzett felújítás" kategóriája is. [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (3) bekezdése] Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a bérleti szerződésben rögzítik, hogy a bérbevevő a saját költségén elvégzi (elvégezteti) az ingatlan felújítását, és a bérleti díjat ettől függetlenül fizeti. Helyes-e ez az álláspont?Közismert az a gyakorlat, miszerint az önkormányzatok olyan szerződéseket kötnek a vállalkozókkal, amelyek lényege, hogy felújítás ellenében nem kérnek bérleti díjat. A számvitelről, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvények előírásait azonban minden esetben érvényesíteni kell. A számviteli alapelvek, ezen belül a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv szerint az említett gyakorlat (szerződés) két gazdasági eseményt tartalmaz: felújítás elvégzését és bérleti szolgáltatást.
Ezért az önkormányzatnak a pénzügyi teljesítéstől függetlenül, a pénzforgalmi lebonyolítás mellőzése esetén is számlát kell kiállítania a bérleti díjról. A felújítást végző vállalkozónak ugyancsak számlát kell kiállítania az önkormányzat részére, az elvégzett felújítási munkákról. (Ezt támasztják alá az általános forgalmi adóról szóló törvény erre vonatkozó előírásai is.) Ebben az esetben a felújítás értékét az önkormányzat aktiválja könyveiben.
Ha a vállalkozó ténylegesen megfizeti a bérleti díjat, valamint felújítást is végez, és azt nem számlázza tovább, akkor az nem minősül csereügyletnek. Ezekben az esetekben a vállalkozó aktiválja könyveiben a felújítás költségét.
[249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18. § (1) bek., 2000. évi C. törvény 23. § (3) bek., 26. § (2) bek., 2007. évi CXXVII. törvény 10. § a) pont, 13. § (1) bek.]