adozona.hu
101/2004. Számviteli kérdés
101/2004. Számviteli kérdés 345/2010/Szt. 52. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérdésben felvetett 10 százalékos értékcsökkenési leírás lehetőségeinek áttekintését megelőzően indokolt a felvázolt konstrukció számviteli elszámolását tisztázni. A számviteli elszámolást a bérbeadó és a bérbe vevő közötti megállapodás határozza meg. Ennek részletei a kérdésben foglaltak alapján nem ismertek, azonban leginkább a következő két megoldás fordulhat elő (azzal, hogy a konkrét szerződés kapcsán természetesen egyéb elszámolások is indokolttá válhatnak, ideértve a bérleti jog eset...
101/2004. Számviteli kérdés
345/2010/Szt. 52. § (1) bek./ISZ
Cégünk 10 évre bérbe vett egy épületet, amelyen jelentős átalakításokat és felújítást hajtott végre. A bérbeadóval kötött megállapodás alapján az elvégzett munka értékét tekinti a két fél bérleti díjnak, vagyis a 10 éves bérleti időszak alatt külön nem kell fizetnünk a bérbeadónak bérleti díjat. Kérdésünk az, hogy el lehet-e számolni évenként 10 százalékos értékcsökkenést az elvégzett munka értéke után, mivel cégünk csak 10 évig kívánja az épületet bérelni, tehát azt követően az azon elvégzett munkálatokat már nem hasznosíthatjuk.
A kérdésben felvetett 10 százalékos értékcsökkenési leírás lehetőségeinek áttekintését megelőzően indokolt a felvázolt konstrukció számviteli elszámolását tisztázni. A számviteli elszámolást a bérbeadó és a bérbe vevő közötti megállapodás határozza meg. Ennek részletei a kérdésben foglaltak alapján nem ismertek, azonban leginkább a következő két megoldás fordulhat elő (azzal, hogy a konkrét szerződés kapcsán természetesen egyéb elszámolások is indokolttá válhatnak, ideértve a bérleti jog esetleges megvásárlásának kérdését is):1. megoldás
A bérbe vevő a bérbe vett épületen elvégzett munkálatok értékét kiszámlázza a bérbeadónak, vagyis értékesíti a bérbeadónak az elvégzett szolgáltatást. A bérbeadó kiszámlázza a bérleti díjat a bérbe vevőnek a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kérdésben említettek szerint tényleges pénzmozgás azonban nem kapcsolódik a számlázásokhoz, mivel a bérbeadó és a bérbe vevő a másik féllel szemben fennálló követelését és kötelezettségét - az épületen elvégzett munkálatok értékében a megállapodás alapján - össze tudja vezetni. Ebben az esetben a bérbe vevő könyveiben a bérbe vett épületen elvégzett átalakítások és a felújítás értéke természetesen nem szerepelhet azt követően, hogy értékesítette (kiszámlázta) azt a bérbeadónak (ide nem értve a tárgyévi költségként, ráfordításként elszámolandó összegeket). Ennek megfelelően tehát a bérbe vevőnél fel sem merülhet a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a bérbe vett épületen elvégzett munkálatok után, hiszen az nem is szerepelhet az értékesítést követően a könyveiben. Megjegyezzük: ha az átalakítási, felújítási munkálatok eleve értékesítési céllal történtek, akkor azok értékét értelemszerűen csak a készletek között kellett, illetve lehetett felvenni a könyvekbe a bérbe vevőnél.2. megoldás
A bérbe vevő a bérbe vett épületen elvégzett munkálatok értékét a számviteli törvény előírásai alapján aktiválja a bérbe vett eszközökön végzett beruházásként, felújításként. A bérbeadó kiszámlázza a bérleti díjat a bérbe vevőnek, a jogszabályi előírásoknak megfelelően (ettől semmilyen konstrukcióban nem lehet eltekinteni). A kérdés alapján a felek úgy állapodtak meg, hogy a bérbe vevő nem fizet a bérbeadónak bérleti díjat, ezt ebben az esetben például az alábbi módokon lehet megvalósítani:a) a bérbeadó térítés nélkül adja bérbe az épületet (a bérleti díj nulla forint),
b) a bérbeadó a bérbe vevővel egyeztetett áron adja bérbe az épületet, azonban a kiszámlázott bérleti díjat elengedi.
Az a)-b) pontok szerinti megoldásoknál a térítés nélküli szolgáltatásnyújtást, illetve a bérleti díj elengedését megfelelően el kell számolni mind a bérbeadónál, mind a bérbe vevőnél (figyelembe véve a kapcsolódó adófizetési kötelezettségeket is).
A 2. megoldás szerint tehát valóban indokolttá válhat a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása - a bérbe vett eszközökön végzett beruházásként, felújításként aktivált érték után -, azonban az értékcsökkenés megtervezése során nincs mód eltérni a számviteli törvény általános előírásaitól. Vagyis meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e maradványértékkel kalkulálni, és a terv szerint elszámolandó értékcsökkenésnek arányban kell állnia az érintett eszközök tényleges elhasználódásával, esetleges erkölcsi avulásával, illetve a használatot korlátozó jogi és egyéb tényezőkkel. Amennyiben az így meghatározott terv szerinti értékcsökkenés elszámolását követően - figyelembe véve az időközben elszámolt terven felüli értékcsökkenést is - a bérbe vett eszközökön végzett beruházásként, felújításként aktivált eszköz nettó értéke nem nulla a bérleti időszak végén, a fennmaradó érték rendezéséről a bérbeadónak és a bérbe vevőnek meg kell állapodnia. A bérbe vevő az általa megvalósított és 10 évig használt eszközt értékesítheti a bérbeadónak, vagy térítés nélküli átadásra is sor kerülhet, de természetesen ettől eltérő megállapodás is születhet a felek között.
[2000. évi C. törvény 26. § (2) bek., 52. § (1)-(3) bek.]