adozona.hu
39/2003. Számviteli kérdés
39/2003. Számviteli kérdés 162/2010/Szt. 26. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 26. §-ának (3) bekezdése szerint: "Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen … az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (viziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) (továbbiakban: közműfejlesztési hozzájárulás).
A számviteli törvény hivatkozott előírása ala...
39/2003. Számviteli kérdés
162/2010/Szt. 26. § (3) bek./ISZ
A már üzemelő szárítóüzemet pakuráról gázüzemelésűre alakítanánk át, illetve új szárítóüzemet tervezünk, s ezekhez kapcsolódóan kell-e fizetni hálózatfejlesztési hozzájárulást. Rendkívüli ráfordításként kell-e ezt elszámolni, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni? Ez utóbbi esetben hogyan számolandó el a terv szerinti értékcsökkenés?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 26. §-ának (3) bekezdése szerint: "Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen … az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (viziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) (továbbiakban: közműfejlesztési hozzájárulás).A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a közműfejlesztési hozzájárulás vagyoni értékű jogként történő kimutatásának két fontos eleme van:
jogszabályban megnevezett hozzájárulás legyen, a hozzájárulás megfizetésével a gazdálkodó valamilyen használati jogot szerezzen, valamely eszköz használatának és ehhez kapcsolódóan valamely szolgáltatás igénybevételének jogát szerezze meg.
Az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő hozzájárulások megfizetésével szerzett használati jog valójában olyan hálózatok használatára (a hálózathoz való csatlakozásra, a hálózaton átfolyó energia, víz, gáz vételezésére, többletvételezésére, ennek érdekében a hálózat bővítésére stb.) vonatkozik, amellyel kapcsolatosan magát a hozzájárulást megfizették. Valamilyen használati jog (többletjog) megszerzése érdekében fizetett közműfejlesztési hozzájárulások nem csak az újonnan létrehozott beruházásoknál fizetett hozzájárulások lehetnek. A már rendeltetésszerűen használatba vett ingatlanoknál (épületeknél) a megfizetett közműfejlesztési hozzájárulással a gazdálkodó a megnövekedett, megváltozott igényei kielégítése érdekében szerzi meg - jellemzően a többletfogyasztáshoz szükséges - hálózat használati jogát.
A kérdéses esetben a jogszabályi hátteret a földgázszolgáltatásról szóló 2008. évi XL. törvény és a 74/2006. (X. 31.) GKM rendelet jelenti. A szállító- és elosztóvezetékhez való közvetlen csatlakozásért fizetendő díjak meghatározásának módszerét, konkrét összegét, szerződéses feltételeit az GKM rendelet határozza meg.
A hivatkozott jogszabályban megnevezett gázhálózati csatlakozási díjról a gazdálkodónak és a szolgáltatónak meg kell állapodnia. Az erről szóló megállapodásban, szerződésben hivatkozni kell az idevonatkozó jogszabály megfelelő paragrafusaira, a jogszabályban rögzített feltételekre, mértékekre, továbbá arra, hogy a hozzájárulás megfizetése alapján a gazdálkodó milyen hálózat (hálózati elem) használatára szerzett jogot, milyen formában rendelkezhet ezzel a használati joggal.
A szárítóüzem átalakítása gázüzemeltetésűvé, vagy új gázüzemű szárítóüzem létesítése indokolhatja a gázhálózati csatlakozási díj fizetését. Ha a gazdálkodó és a szolgáltató közötti megállapodás, szerződés ezt - a fentiek figyelembevételével - alátámasztja, akkor a megfizetett gázhálózat csatlakozási díjat a számviteli törvény 26. §-ának (3) bekezdése szerint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni. A gázhálózat-fejlesztési hozzájárulás terv szerinti értékcsökkenését a számviteli törvény 52. §-a (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, az általános előírások alkalmazásával kell meghatározni.
Ha az előbbiekben rögzítettek a gazdálkodó és a szolgáltató közötti megállapodásból, szerződésből egyértelműen nem állapíthatók meg, a kifizetés konkrét jogszabályi előírással nem támasztható alá, akkor kell a megfizetett összeget végleges pénzátadásként a számviteli törvény 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint rendkívüli ráfordításként elszámolni.
[2000. évi C. törvény 26. § (3) bek., 86. § (7) bekezdésének c) pontja)]