adozona.hu
37/2009. Számviteli kérdés
37/2009. Számviteli kérdés
75/2010/Áhsz. 22. § (9) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) 5. §-ának (2) bekezdése alapján utalvány (étkezési utalvány) juttatása esetén a magánszemély bevétele az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetve kötelezettség csökkentésére felhasználható.
Az étkezési utalvány munkáltató részéről történő juttatása esetében ennek alapján az utalvány névértéke tekintendő a munkavállaló bevételének, illetve a névértéket kell figyel...
37/2009. Számviteli kérdés
75/2010/Áhsz. 22. § (9) bek./ISZ
Hogyan számolja el az államháztartás szervezete a munkavállalók részére névérték alatt vásárolt étkezési utalványt?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) 5. §-ának (2) bekezdése alapján utalvány (étkezési utalvány) juttatása esetén a magánszemély bevétele az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetve kötelezettség csökkentésére felhasználható.Az étkezési utalvány munkáltató részéről történő juttatása esetében ennek alapján az utalvány névértéke tekintendő a munkavállaló bevételének, illetve a névértéket kell figyelembe venni az Szja-törvény, kedvezményesen adózó [Szja-törvény 70. § (2) bekezdés b), (3) bekezdés b), 71. § (1)], illetve adóköteles természetbeni juttatásnak [Szja-törvény 69. § (1) bekezdés n)] minősülő étkezési utalvány értékhatára szempontjából.
Mivel a munkavállaló bevétele az étkezési utalvány névértéke, ezt az összeget kell a munkavállaló felé - mint étkezési hozzájárulást - számfejteni, mind az adózási előírások, mind a számviteli előírások során érvényesített bruttó elszámolás elvének betartása mellett.
Az étkezési utalványok beszerzésével kapcsolatos kiadást (az utalvány vételárát) - mivel az utalványok megvásárlása és a munkavállalóknak történő átadása időben elkülönül - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet 22. §-ának (9) bekezdésében foglaltak alapján költségvetési átfutó kiadásként kell elszámolni.
Az étkezési utalvány munkavállalónak történő átadásakor egyrészt az utalvány beszerzésével kapcsolatos átfutó kiadást kell étkezési hozzájárulás jogcímen végleges költségvetési kiadásként megjeleníteni. Másrészt, mivel az utalvány névértéke nagyobb, mint annak vételára, a kettő különbözetét pénzforgalom nélküli költségvetési kiadásként, szintén étkezési hozzájárulás jogcímen el kell számolni a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlával szemben. Ezzel egyidejűleg kapcsolódó tételként a névérték és a vételár különbözetét a 499. számlával szemben egyéb sajátos bevételként nyilvántartásba kell venni (91229. alszámla). Ezt követően kerülhet sor a természetbeni juttatást terhelő adók, járulékok (személyi jövedelemadó, kifizetői adó, illetve tb járulék) költségvetési kiadásként történő elszámolására.
Az étkezési utalványok nagytömegű beszerzései során kialakult értékesítési konstrukció gyakorlata azonban aggályossági kérdéseket vet fel. Átláthatóbb szerződéses kapcsolat jönne létre a felek között, ha jutalék, engedmény adását vagy kötelezettség elengedését rögzítenének a megkötött szerződésekben.
[1995. évi CXVII. törvény 5. §-ának (2) bekezdése, 69. § (1) bek. n) pont, 70. § (2) bek. b) pont, (3) bek. b) pont és (4) bek. d) pont, 71. § (1) bek., 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet 9. § (6) bek., 22. § (9) bek.]