adozona.hu
36/2001. Számviteli kérdés
36/2001. Számviteli kérdés 224/2010/Szt. 36. § (2) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számviteli törvény 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint:
"A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni… a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét…".
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályozza a tőkeleszállítás eseteit. A Gt. 159-160. §-ai, illetve 266-268. §-ai előírásai szerint a törzstőke, az alaptőke tőkekivonással történő leszállítása...
36/2001. Számviteli kérdés
224/2010/Szt. 36. § (2) bek./ISZ
A jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításához kapcsolódóan csökkenthető-e a tőketartalék, illetve kell-e csökkenteni azt, és milyen arányban?
A számviteli törvény 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint:"A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni… a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét…".
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályozza a tőkeleszállítás eseteit. A Gt. 159-160. §-ai, illetve 266-268. §-ai előírásai szerint a törzstőke, az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat, a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - a törzstőke, az alaptőke arányában - a törzstőkén, az alaptőkén felüli vagyon összegét is.
Így a jegyzett tőkén (az alaptőkén, a törzstőkén) felüli saját tőke "kivonása" csak a jegyzett tőke leszállítása mellett, azzal arányosan történhet. Tőkekivonással az alaptőke, a törzstőke leszállításkor (ha a tőkeleszállításra az alaptőkén, a törzstőkén felüli saját tőke kivonásával együtt kerül sor) a leszállított alaptőke, törzstőke és az azzal arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke (jegyzett tőkén felüli saját tőke a tőketartalék is és az eredménytartalék is) valamennyi tulajdonost megillet, részvényei, üzletrészei névértéke arányában. Ez következik a gazdasági társaságokról szóló törvény tulajdonosokkal kapcsolatos általános szabályaiból, az alapítás, az ázsióval történő tőkeemelés, az átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása szabályaiból, de a hitelezők érdekeit védő - éppen a tőkeleszállításhoz, az átalakuláshoz kapcsolódó - rendelkezéseiből is.
Valójában nem lehet másként eljárni akkor sem, ha az adott társaságnak csak egy tulajdonosa van. Ez esetben a tőkeleszállítás a jegyzett tőke meghatározott hányadát érinti, és ilyen arányban indokolt a tőketartalékot, az eredménytartalékot is kivonni.
Nem igazolható az az álláspont sem, amely szerint a rendelkezésre álló tőketartalék, eredménytartalék csökkentésének mértéke kizárólag a tulajdonos döntésének a függvénye. Ebben az esetben a saját tőke/jegyzett tőke aránya a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg érdemileg megváltozna, a társaságban maradó részvények, üzletrészek értéke számottevően (közelítve a névértékre) csökkenne, a hitelezői érdekek jelentős mértékben sérülnének.
A tőkekivonással végrehajtott tőkeleszállítás gyakorlatilag "részleges" megszűnésként is felfogható (ilyen lépések sorozatával szinte meg lehet szüntetni egy gazdasági társaságot), megszűnés esetében pedig a gazdasági társaságokról szóló törvény 165. §-ának (2), illetve 278. §-ának (1) bekezdése szerint a - hitelezők kielégítése után - fennmaradó vagyont a törzsbetétek, illetve a részvények névértéke arányában kell felosztani.
A tőketartalék-kivonás, az eredménytartalék-kivonás kifizetési időpontjára vonatkozóan konkrét előírást ad a számviteli törvény 36. §-a (3) bekezdésének c) pontja, illetve 37. §-ának (3) bekezdése "… a tőketartalék, az eredménytartalék… csökkenésének … könyvviteli elszámolása … a tőkeleszállításról szóló létesítő okirat…. módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik ...". Nyilvánvaló, előbb nem lehet kifizetni, mint ahogyan a tőketartalék csökkenését könyvelni lehet. Hibás tehát az olyan következtetés, amely szerint nincs törvényi akadálya, hogy a tőketartalék terhére történő kifizetés időben megelőzze a jegyzett tőke csökkenésének cégbírósági bejegyzését.
[2000. évi C. törvény 36. § (2)-(3) bek.]