adozona.hu
33/2008. Számviteli kérdés
33/2008. Számviteli kérdés 22/2010/Áhsz. 18. § (1) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Fordított adózás esetén az áfát nem a termék eladója, a szolgáltatás nyújtója fizeti meg, hanem a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője. Államháztartási szervezet a fordított adózás számviteli kérdéseivel általában vevőként (a termék beszerzőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként) és nem eladóként szembesül. Fordított adózás esetén a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója olyan számlát köteles kibocsátani, amely áthárított adót nem tartalmazhat, csak jogszabályi hivatkozás...
Fordított adózás elszámolása az eladónál
Az eladó államháztartási szervezet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 9. számú melléklete 2. pont ca) alpontja alapján a számla kibocsátásakor köteles a számlában szereplő - áfát nem tartalmazó - összeget a 28. számlacsoportban követelésként [vevővel szemben, továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatásként] nyilvántartásba venni legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, kivéve ha olyan integrált nyilvántartási rendszerrel rendelkezik, amelynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg azonnal mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban. Az ellenérték pénzügyi rendezésekor kell a bevételt - áfa bevétel elszámolása nélkül - a 9. számlaosztályban közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint is megjeleníteni, valamint a követelést kivezetni a könyvekből. Amennyiben a vásárló előzetesen előleget utal át az eladó államháztartási szervezetnek, azt a passzív pénzügyi elszámolások között kell nyilvántartani, mely összeg szintén nem tartalmaz áfát.
Fordított adózás elszámolása a vevőnél
Fordított adózás a vevő államháztartási szervezetnél jelentkezhet a felhalmozási kiadásoknál ingatlanvásárlás esetében, illetve a dologi kiadásoknál, amennyiben a szolgáltatás típusa az Áfatörvény 142. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti körbe tartozik.
Az ügylet elszámolása elsődlegesen az írásos szerződés, valamint a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának a számlája, a megtérített ellenérték pénzügyi rendezésének bizonylata, illetve a teljesítés dokumentuma (az átadás-átvétel igazolása, írásbeli elismerése) alapján történhet meg. Az eladótól kapott számlában azonban az ügylet áfa nélküli ellenértéke szerepel, és emiatt a vevő államháztartási szervezetnek kell megállapítania és elszámolnia az ügylethez kapcsolódó fizetendő áfa és előzetes áfa összegét belső bizonylat segítségével. A költségvetési szerveknek is az Áfatörvény 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell a fizetendő áfa és előzetes áfa összegét megállapítani fordított áfás ügylet esetében, vagy a számla kézhezvételekor, vagy az ellenérték megfizetésekor, ha a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékének megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napjáig.
Az Áfatörvény 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan vásárlása esetében az államháztartási szervezet a beruházási szerződés megkötésekor továbbra is a felhalmozási kiadási előirányzattal szemben köteles nyilvántartásba venni a kötelezettségvállalást a vásárlás teljes összegére (beruházás áfa nélküli nettó összegére + az előzetes áfa kiadásra). Azonban fordított áfás ügyletek esetében a szakmai teljesítést követően a beruházási szállító számlájának kézhezvételekor az ingatlanbeszerzés áfa nélküli összege vehető csak nyilvántartásba szállítói tartozásként [441122. Tárgyévi költségvetést terhelő belföldi fordított adózás alá tartozó beruházási szállítók állománya számlán]. Pénzügyi rendezéskor a beruházási szállító számlája alapján első lépésként el kell számolni a beruházás áfa nélküli nettó összegét az ingatlanvásárlás kiadási számláján [123. számla] a pénzeszközcsökkenéssel szemben. Ezzel egyidejűleg pénzforgalom nélküli tételként kell megjeleníteni a beruházások előzetes beszerzési árba beszámítandó vagy be nem számítandó áfa kiadását [a 18222. és a 18232. számlán], illetve az áfa bevételét [a 91925. számlán] a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlával szemben. Az áfa kiadás és -bevétel könyvekben történő rögzítése az államháztartási szervezet beruházási szállító számlája alapján kiállított belső bizonylat alapján végezhető el.
A kiadások és bevételek funkcionális osztályozású elszámolását követően kell a beruházást (beruházás nettó összegét + beszerzési árba beszámítandó áfa kiadást) állományba venni befejezetlen beruházásként, vagy azonnali üzembe helyezés esetében aktivált állományként, valamint ki kell vezetni a beruházási szállítókkal szembeni kötelezettséget (áfa nélküli összegben) a tőkeváltozással szemben. Amennyiben az Áfatörvény 60. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kézhezvétele elmaradt és a teljesítést követő hónap tizenötödikéig a kötelezettség pénzügyi rendezésére sem került sor, az Áfatörvény alapján az államháztartási szervezet köteles a könyveiben az áfa kiadást és -bevételt pénzforgalom nélküli tételként megjeleníteni a fentiekben leírt módon, ekkor a beruházási számla (áfa nélküli összegének) pénzügyi rendezésekor azonban a fordított áfához kapcsolódó tételek még egyszer már nem jeleníthetők meg a könyvekben.
Az Áfatörvény 142. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti szolgáltatások igénybevétele esetében az államháztartási szervezet a megbízás, a szerződés megkötésekor továbbra is a dologi kiadási előirányzattal szemben köteles nyilvántartásba venni a kötelezettségvállalást a vásárlás teljes összegére (szolgáltatás áfa nélküli nettó összegére + áfa kiadásra).
A szakmai teljesítést követően a szállító számlájának kézhezvételekor a szolgáltatás igénybevételének áfa nélküli összegét kell nyilvántartásba venni kötelezettségként [a 441222., a 441322., a 441422. számlákon]. Pénzügyi rendezéskor a szállító számlája alapján első lépésként el kell számolni a szolgáltatási kiadás áfa nélküli nettó összegét [55. számlacsoportban] a pénzeszköz-csökkenéssel szemben. Ezzel egyidejűleg belső bizonylat alapján pénzforgalom nélküli tételként kell megjeleníteni a dologi kiadáshoz kapcsolódó előzetes áfa kiadást [561212. számlán], illetve áfa bevételt [91925. számlán] a 499. ellenszámlával szemben. Amennyiben a szolgáltatás igénybevételét, szakmai igazolását követően a számla kézhezvétele elmaradt és a teljesítést követő hónap tizenötödikéig a kötelezettség pénzügyi rendezésére sem került sor, - az Áfatörvény alapján - az államháztartási szervezet a szolgáltatási kiadások elszámolása nélkül is köteles a könyveiben az áfa kiadást és -bevételt pénzforgalom nélküli tételként megjeleníteni a fentiekben leírt módon.
[249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18. § (1) bek., 52. § c) pontja, 9. számú melléklet 1. g) alpontja, 2000. évi C. törvény 47. § (2)-(3) bek., 2007. évi CXXVII. törvény 60. § (1) bek., 142. §-a]