adozona.hu
33/2008. Számviteli kérdés
33/2008. Számviteli kérdés 22/2010/Áhsz. 18. § (1) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Fordított adózás esetén az áfát nem a termék eladója, a szolgáltatás nyújtója fizeti meg, hanem a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője. Államháztartási szervezet a fordított adózás számviteli kérdéseivel általában vevőként (a termék beszerzőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként) és nem eladóként szembesül. Fordított adózás esetén a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója olyan számlát köteles kibocsátani, amely áthárított adót nem tartalmazhat, csak jogszabályi hivatkozás...
33/2008. Számviteli kérdés
22/2010/Áhsz. 18. § (1) bek./ISZ
Hogyan történik a fordított adózás számviteli elszámolása az államháztartási szervezetnél?
Fordított adózás esetén az áfát nem a termék eladója, a szolgáltatás nyújtója fizeti meg, hanem a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője. Államháztartási szervezet a fordított adózás számviteli kérdéseivel általában vevőként (a termék beszerzőjeként, a szolgáltatás igénybe vevőjeként) és nem eladóként szembesül. Fordított adózás esetén a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója olyan számlát köteles kibocsátani, amely áthárított adót nem tartalmazhat, csak jogszabályi hivatkozást [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatörvény) 142. §-a] vagy egyértelmű utalást arra, hogy a termék értékesítése, a szolgáltatás nyújtása után a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett.Fordított adózás elszámolása az eladónál
Az eladó államháztartási szervezet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 9. számú melléklete 2. pont ca) alpontja alapján a számla kibocsátásakor köteles a számlában szereplő - áfát nem tartalmazó - összeget a 28. számlacsoportban követelésként [vevővel szemben, továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatásként] nyilvántartásba venni legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, kivéve ha olyan integrált nyilvántartási rendszerrel rendelkezik, amelynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg azonnal mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban. Az ellenérték pénzügyi rendezésekor kell a bevételt - áfa bevétel elszámolása nélkül - a 9. számlaosztályban közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint is megjeleníteni, valamint a követelést kivezetni a könyvekből. Amennyiben a vásárló előzetesen előleget utal át az eladó államháztartási szervezetnek, azt a passzív pénzügyi elszámolások között kell nyilvántartani, mely összeg szintén nem tartalmaz áfát.
Fordított adózás elszámolása a vevőnél
Fordított adózás a vevő államháztartási szervezetnél jelentkezhet a felhalmozási kiadásoknál ingatlanvásárlás esetében, illetve a dologi kiadásoknál, amennyiben a szolgáltatás típusa az Áfatörvény 142. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti körbe tartozik.
Az ügylet elszámolása elsődlegesen az írásos szerződés, valamint a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának a számlája, a megtérített ellenérték pénzügyi rendezésének bizonylata, illetve a teljesítés dokumentuma (az átadás-átvétel igazolása, írásbeli elismerése) alapján történhet meg. Az eladótól kapott számlában azonban az ügylet áfa nélküli ellenértéke szerepel, és emiatt a vevő államháztartási szervezetnek kell megállapítania és elszámolnia az ügylethez kapcsolódó fizetendő áfa és előzetes áfa összegét belső bizonylat segítségével. A költségvetési szerveknek is az Áfatörvény 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell a fizetendő áfa és előzetes áfa összegét megállapítani fordított áfás ügylet esetében, vagy a számla kézhezvételekor, vagy az ellenérték megfizetésekor, ha a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékének megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, vagy a teljesítést követő hónap tizenötödik napjáig.
Az Áfatörvény 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti ingatlan vásárlása esetében az államháztartási szervezet a beruházási szerződés megkötésekor továbbra is a felhalmozási kiadási előirányzattal szemben köteles nyilvántartásba venni a kötelezettségvállalást a vásárlás teljes összegére (beruházás áfa nélküli nettó összegére + az előzetes áfa kiadásra). Azonban fordított áfás ügyletek esetében a szakmai teljesítést követően a beruházási szállító számlájának kézhezvételekor az ingatlanbeszerzés áfa nélküli összege vehető csak nyilvántartásba szállítói tartozásként [441122. Tárgyévi költségvetést terhelő belföldi fordított adózás alá tartozó beruházási szállítók állománya számlán]. Pénzügyi rendezéskor a beruházási szállító számlája alapján első lépésként el kell számolni a beruházás áfa nélküli nettó összegét az ingatlanvásárlás kiadási számláján [123. számla] a pénzeszközcsökkenéssel szemben. Ezzel egyidejűleg pénzforgalom nélküli tételként kell megjeleníteni a beruházások előzetes beszerzési árba beszámítandó vagy be nem számítandó áfa kiadását [a 18222. és a 18232. számlán], illetve az áfa bevételét [a 91925. számlán] a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlával szemben. Az áfa kiadás és -bevétel könyvekben történő rögzítése az államháztartási szervezet beruházási szállító számlája alapján kiállított belső bizonylat alapján végezhető el.
A kiadások és bevételek funkcionális osztályozású elszámolását követően kell a beruházást (beruházás nettó összegét + beszerzési árba beszámítandó áfa kiadást) állományba venni befejezetlen beruházásként, vagy azonnali üzembe helyezés esetében aktivált állományként, valamint ki kell vezetni a beruházási szállítókkal szembeni kötelezettséget (áfa nélküli összegben) a tőkeváltozással szemben. Amennyiben az Áfatörvény 60. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kézhezvétele elmaradt és a teljesítést követő hónap tizenötödikéig a kötelezettség pénzügyi rendezésére sem került sor, az Áfatörvény alapján az államháztartási szervezet köteles a könyveiben az áfa kiadást és -bevételt pénzforgalom nélküli tételként megjeleníteni a fentiekben leírt módon, ekkor a beruházási számla (áfa nélküli összegének) pénzügyi rendezésekor azonban a fordított áfához kapcsolódó tételek még egyszer már nem jeleníthetők meg a könyvekben.
Az Áfatörvény 142. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti szolgáltatások igénybevétele esetében az államháztartási szervezet a megbízás, a szerződés megkötésekor továbbra is a dologi kiadási előirányzattal szemben köteles nyilvántartásba venni a kötelezettségvállalást a vásárlás teljes összegére (szolgáltatás áfa nélküli nettó összegére + áfa kiadásra).
A szakmai teljesítést követően a szállító számlájának kézhezvételekor a szolgáltatás igénybevételének áfa nélküli összegét kell nyilvántartásba venni kötelezettségként [a 441222., a 441322., a 441422. számlákon]. Pénzügyi rendezéskor a szállító számlája alapján első lépésként el kell számolni a szolgáltatási kiadás áfa nélküli nettó összegét [55. számlacsoportban] a pénzeszköz-csökkenéssel szemben. Ezzel egyidejűleg belső bizonylat alapján pénzforgalom nélküli tételként kell megjeleníteni a dologi kiadáshoz kapcsolódó előzetes áfa kiadást [561212. számlán], illetve áfa bevételt [91925. számlán] a 499. ellenszámlával szemben. Amennyiben a szolgáltatás igénybevételét, szakmai igazolását követően a számla kézhezvétele elmaradt és a teljesítést követő hónap tizenötödikéig a kötelezettség pénzügyi rendezésére sem került sor, - az Áfatörvény alapján - az államháztartási szervezet a szolgáltatási kiadások elszámolása nélkül is köteles a könyveiben az áfa kiadást és -bevételt pénzforgalom nélküli tételként megjeleníteni a fentiekben leírt módon.
[249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 18. § (1) bek., 52. § c) pontja, 9. számú melléklet 1. g) alpontja, 2000. évi C. törvény 47. § (2)-(3) bek., 2007. évi CXXVII. törvény 60. § (1) bek., 142. §-a]