adozona.hu
24/2008. Számviteli kérdés
24/2008. Számviteli kérdés 86/2010/Ctv. 37. § (4) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény bizonylatokra, bizonylati fegyelemre vonatkozó 165-169. §-ának előírásai szerint a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza.
A szóban forgó kérdésnél az ügyvédi iroda a k...
24/2008. Számviteli kérdés
86/2010/Ctv. 37. § (4) bek./ISZ
Ügyvédi irodánk a társaságok cégeljárással kapcsolatos ügyeiben közreműködve az ügyfelektől az eljárással kapcsolatos, fizetendő illetékeket, díjakat postai csekken fizette, illetve fizettette be az ügyfelek nevében, illetve az ügyfelekkel. Az elektronikus cégeljárásra áttérve ügyvédi irodánk úgy döntött, hogy az ügyfelektől ezen díjaknak a fedezetét beszedi és saját nevében, az ügyfél javára teljesíti a befizetési kötelezettségeket a jogszabályban [a 2006. évi V. törvény 37. §-ának (4) bekezdésében] előírt módon. Hogyan kell dokumentálni és elszámolni ezen tételeket? Érinti-e az ügyvédi iroda bevételeit és ráfordításait az így beszedett összeg, arról kell-e számlát kiállítani?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény bizonylatokra, bizonylati fegyelemre vonatkozó 165-169. §-ának előírásai szerint a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza.A szóban forgó kérdésnél az ügyvédi iroda a különböző eljárási illetékeket a megbízó helyett, a megbízó javára fizeti meg, tehát az ilyen jogcímen a megbízótól beszedett összegeket a számviteli elszámolásban a pénzeszközök növekedéseként és megbízóval szembeni kötelezettségként kell kimutatni, a megbízó helyett megfizetett illetéket, díjat pedig pénzeszköz-csökkenésként és kötelezettségcsökkenésként kell kimutatni.
A pénzeszköz beszedéséről olyan számviteli bizonylatot kell készíteni, amely hitelesen alátámasztja a pénzeszközök növekedését, annak elszámolását. Ez általában a bevételi pénztárbizonylat, azonban elképzelhető egy összetett bizonylat (átvételi elismervény, átvételi jegyzőkönyv) részeként is, amelyen ezen tétel átvételének dokumentálása mellett rendelkeznek egyéb eljárási, felelősségi kérdésekről is.
Mindezekből következően a megbízó helyett, a megbízó javára fizetett tételeket nem lehet az ügyvédi iroda eredményét érintő tételekként elszámolni, azokat nem lehet számlázni, tehát a továbbszámlázás és az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdések sem merülhetnek fel.
Az ügyfél az eljárásért fizetett tételeket az ügyvédi irodával szembeni követelésként számolja el a bevételi pénztárbizonylat (bankszámlakivonat) alapján, majd az ügyvédi iroda részére a Magyar Államkincstár által küldött igazolás alapján számolja el azokat költségként, a követelés egyidejű csökkentésével.
[2006. évi V. törvény 37. § (4) bek.]
Lábjegyzet
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényhez kapcsolódóan (a törvény jelölése a kérdések sorszámozásánál: Ctv.)
