adozona.hu
24/2007. Számviteli kérdés
24/2007. Számviteli kérdés 352/2010/Szt. 52. § (3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérdésben "periodikus karbantartásként" említett, hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő munkálatok számviteli megítélése a munkálatok konkrét tartalmától függően más és más lehet.
1. Ha a "periodikus karbantartásra" azért van szükség, mert az érintett tárgyi eszköz - a rendszeresen elvégzett karbantartás mellett - a használat során oly mértékben elhasználódott, hogy az már a további rendeltetésszerű használatot veszélyezteti, akkor a "periodikus karbantartás" valójában megfele...
24/2007. Számviteli kérdés
352/2010/Szt. 52. § (3) bek./ISZ
Számviteli szempontból hogyan kezelendő az egyes tárgyi eszközökön meghatározott időszakonként, rendszeresen végzett nagyjavítás, periodikus karbantartás? A költségek időarányos elszámolása hogyan biztosítható? Lehet-e a tárgyi eszköz nagyobb értékű és eltérő élettartamú alkotórészeit elkülönítetten nyilvántartani, azokra külön értékcsökkenési leírási kulcsot alkalmazni?
A kérdésben "periodikus karbantartásként" említett, hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő munkálatok számviteli megítélése a munkálatok konkrét tartalmától függően más és más lehet.1. Ha a "periodikus karbantartásra" azért van szükség, mert az érintett tárgyi eszköz - a rendszeresen elvégzett karbantartás mellett - a használat során oly mértékben elhasználódott, hogy az már a további rendeltetésszerű használatot veszélyezteti, akkor a "periodikus karbantartás" valójában megfelelhet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti felújításnak, így e munkálatok értékét a felújításra vonatkozó számviteli szabályok szerint indokolt elszámolni, figyelembe venni. Azt, hogy az elhasználódottság milyen mértéke minősülhet a rendeltetésszerű használatot veszélyeztetőnek, a gazdálkodó számviteli politikájában kell meghatározni. Ehhez az érintett tárgyi eszközre vonatkozó gyári előírások is alapul szolgálhatnak. [Ilyen gyári előírások tipikusak például a repülőgépeknél. Célszerű azonban utalni arra is, hogy sok gyártó (forgalmazó) az általa értékesített eszköz vonatkozásában rendszeres karbantartáshoz köti a garancia vállalását. E "garanciális" karbantartások jellemzően a gyorsan kopó alkatrészek és a kenőanyagok rendszeres cseréjét takarják, így ezek - tartalmuknak megfelelően - tipikusan nem minősülnek felújításnak, még akkor sem, ha gyári előírások vonatkoznak azokra.]
2. Ha a "periodikus karbantartás" nem feleltethető meg a számviteli törvény szerinti felújításnak, akkor annak értékét a karbantartásra vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elszámolni, figyelembe venni. Itt kell utalni a karbantartás számviteli törvény szerinti fogalmára, amely szerint karbantartás a tervszerű megelőző karbantartás, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás is.
Ebben az esetben céltartalék képezhető a - várható, jelentős és időszakonként ismétlődő - jövőbeni karbantartási költségekre. Ha a vállalkozó él ezzel a lehetőséggel, akkor az összemérés elve alapján indokolt, hogy a karbantartási munkálatok fedezetére a karbantartási periódus üzleti évei alatt folyamatosan (minden évben, arányosan) képezze meg a szükséges mértékű céltartalékot.
A számviteli törvény 52. §-ának (3) bekezdése - az összemérés elvének érvényesülése érdekében - arra is lehetőséget biztosít, hogy a tárgyi eszköz évenként elszámolandó értékcsökkenésének megtervezésekor az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos karbantartási költségek (vagy az annak fedezetére képzett céltartalék összegei) is figyelembevételre kerüljenek. E lehetőség alkalmazásakor is a terv szerinti értékcsökkenés általános szabályaiból indokolt kiindulni, vagyis a tárgyi eszköz egésze vonatkozásában kell a használatbavételkor az értékcsökkenés - adott esetben évenként konkrét, egyedi - összegét meghatározni. E szabállyal tehát nincs összhangban, ha a tárgyi eszköz főbb elemeire (komponenseire) külön-külön tervezik meg az értékcsökkenést.
[2000. évi C. törvény 52. § (3) bek.]