24/2005. Számviteli kérdés 115/2010/Szt. 23. § (1) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A tulajdonjog azzal az időponttal száll át a vevőre, amit az adásvételi szerződésben a tulajdonjog átszállásának időpontjaként megjelöltek. Ez általában kapcsolódik az ellenérték teljes összegű kiegyenlítéséhez, de attól eltérő is lehet. Ettől független kérdés az, hogy a vázolt feltételekkel vásárolt ingatlant a vevőnél mikor kell állományba venni, illetve aktiválni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó ...

24/2005. Számviteli kérdés
Társaságunk ingatlanvásárlást tervez. A vételár kétharmadát a szerződés aláírásakor kifizetnénk, a vételár fennmaradó egyharmadát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 5 év alatt törlesztenénk. Mikor száll át a tulajdonjog: a teljes vételár kifizetésekor vagy már a kétharmados rész rendezése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?
A tulajdonjog azzal az időponttal száll át a vevőre, amit az adásvételi szerződésben a tulajdonjog átszállásának időpontjaként megjelöltek. Ez általában kapcsolódik az ellenérték teljes összegű kiegyenlítéséhez, de attól eltérő is lehet. Ettől független kérdés az, hogy a vázolt feltételekkel vásárolt ingatlant a vevőnél mikor kell állományba venni, illetve aktiválni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz. Ebből következik: amennyiben az eladó a vásárolt ingatlant a vevő rendelkezésére bocsátotta (birtokába adta), azt a vevőnek a beruházások között állományba kell vennie, jellemzően a szerződés szerinti, számlázott vételáron. Amennyiben ezt az ingatlant a vevő rendeltetésszerűen használatba is vette, a számviteli törvény szerinti bekerülési értéken aktiválnia is kell az ingatlanok között, függetlenül attól, hogy a vételárat teljes összegében még nem fizette meg.
Tisztázni kell azt is, hogy mekkora a vételár. A kérdés szerint a vételár kétharmadát a vevő a szerződés aláírásakor megfizeti, így a maradék egyharmad valójában két részből áll, a tőkerészből és a rá jutó kamatból (tehát a második részlet tartalmazza a kamatot is). Ha a vételár magában foglalja az ellenérték részletekben történő megfizetésének kamatát is, akkor ténylegesen a vételárnak nevezett összeget nem lehet teljes összegében vételárnak tekinteni. Ez pedig kihat a vásárolt ingatlan bekerülési értékére.
Az egyértelműség érdekében javasoljuk az adásvételi szerződésben meghatározni a teljes vételárat, és külön tételben a részletekben történő tőke- és kamattörlesztést. A bekerülési értékben csak az üzembe helyezés, a rendeltetésszerű használatbavétel előtti időszakot terhelő kamatot kell figyelembe venni, míg az üzembe helyezés utáni időszakot terhelő kamatot eredményt terhelő tételként kell elszámolni.
Amennyiben az eladó az ingatlant csak a vételár teljes megfizetése után bocsátja a vevő rendelkezésére, bár ez nem valószínű, akkor a kamat teljes összege a bekerülési érték része. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kamat összegét külön nem kell meghatározni.
[2000. évi C. törvény 23. § (1) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.