adozona.hu
24/2002. Számviteli kérdés
24/2002. Számviteli kérdés 313/2010/Szt. 47. § (9) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) bizonylati elvre és bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásai szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokb...
24/2002. Számviteli kérdés
313/2010/Szt. 47. § (9) bek./ISZ
A termék külföldi eladója az általa értékesített termékekről számlát nem állít ki, így a belföldi vevőnek csak egy megrendelő és a vevő bankjának az ellenérték átutalását igazoló bankbizonylata áll rendelkezésére. Hogyan lehet a beszerzést ebben az esetben helyesen elszámolni?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) bizonylati elvre és bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásai szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.Az eszköz bekerülési (beszerzési) értékének részét képező tételeket a számviteli törvény 47. §-ának (9) bekezdése szerint a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (árajánlat, szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni.
Fenti előírások miatt megfelelő bizonylat hiányában a leírt gazdasági esemény nem számolható el az általános szabályok szerint. Ha a megrendelt áru beérkezik a vevőhöz, akkor azt számla hiányában a szállítólevél (vagy ennek hiányában a megrendelő, esetleg a teljesítésigazolás valamilyen belső bizonylat) alapján kalkulált összegben kell felvenni a vásárolt készletek közé a szállítói kötelezettségeken belül erre a célra nyitott számlával szemben, nem számlázott szállításként.
Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja [A számviteli törvény 47. §-ának (9) bekezdése.] Abban az esetben, ha a különbözet nem jelentős, akkor az eszköz bekerülési értéke a kalkulált értéken marad, azt nem kell módosítani, a különbözetet - jellegének megfelelően - az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni.
Amennyiben a számla később (a mérlegkészítés után) sem érkezik meg (és egyáltalán nem fog megérkezni), viszont a megrendelőn szereplő adatok és az átutalás adatai megegyeznek (azaz a teljesítés és a pénzügyi rendezés, az ellenérték kiegyenlítése összekapcsolható, vagyis egyértelműen kimutatható, hogy a kifizetett összeg az adott áru ellenértéke, és ez ellen az eladó sem emelt kifogást), akkor az erről kiállított belső bizonylat alapján az ellenérték kiegyenlítése az erre a célra a szállítói kötelezettségeken belül nyitott számlával szemben - a rövid lejáratú kötelezettség csökkenéseként - számolandó el.
Tekintettel arra, hogy az áfa-törvény vonatkozó előírásai szerint a Közösségen belüli beszerzések, illetve az importbeszerzések értéke alapján a belföldi evőnek az áfát meg kell fizetnie, ennek tényét is a belső bizonylatnak tartalmaznia kell. Az így megfizetett áfa azonban a teljesítést igazoló számla hiányában nem vonható le.
Az előbbiek szerint kialakított belső bizonylatra vonatkozó szabályokat a bizonylati rend keretében indokolt rögzíteni, és célszerű meghatározni azt a nagyságrendet is, amelynek mértékéig - a számviteli alapelvek figyelembevételével - a külföldi fél számlájának hiányában is elszámolásra kerülhet az adott készletbeszerzés. Ugyanakkor bizonyos - előre rögzített - értékhatár felett, illetve ha az eladót a saját országa szerinti jogszabályi előírások alapján számlakiállítási kötelezettség terheli, nem indokolt a számla hiányára hivatkozni.
[2000. évi C. tv. 47. § (9) bek.]